hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Műszakpótlékok: itt vannak az újabb példák, mikor, mennyit kell fizetni

  • adozona.hu

Milyen pótlékok járnak azoknak a nővéreknek, akik rendes munkaidőben vasárnap és munkaszüneti napon is dolgoznak, órabéres díjazásban, a a munkaidő-beosztásuk szerint 24 óra a munkaidejük, amit 72 óra szabadidő követ? – kérdezte olvasónk. Másik olvasónk pedig arra volt kíváncsi, hogy kell-e pótlékot fizetni egy trafik alkalmazottainak, akik 5 órától délelőtt 11-ig, illetve 11 órától 19 óráig dolgoznak? Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

"Milyen pótlékok járnak azoknak a nővéreknek, akik rendes munkaidőben vasárnap és munkaszüneti napon is dolgoznak, órabéres díjazásban? Munkaidő-beosztásuk 24 óra munkaidő, 72 óra szabadidő. Ha a munkaszüneti napon nem dolgoznak, jár részükre a 8 órányi távolléti díj. Ha a munkaszüneti napon dolgoznak, ezen felül még a ledolgozott időre jár az órabérük is? Vagy csak a munkaszüneti napon ledolgozott időre jár nekik díjazás, mert nincs jövedelem-kiesésük, mivel a munkaszüneti napon dolgoztak?" – kérdezte olvasónk.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki (Mt. 156. § (1) bekezdés b) pont). Ettől a szabálytól a felek eltérhetnek, így megállapodhatnak a normál órabérezésben, vagyis abban, hogy a munkavállaló minden hónapban a ténylegesen teljesített órák után kapja munkabérét.

Tehát egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett a munkavállaló minden egyes hónapban az órabér és az általános munkarend szerint teljesítendő óraszám szorzata alapján kapja meg a munkabérét.

Az Mt. 146. § (2) bekezdés d) pontja alapján a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Például a munkavállaló a háromhavi munkaidőkeret első hónapjában 205, a másodikban 180, a harmadikban 150 órára volt beosztva. Alapbérét azonban mindhárom hónapban az általános munkarend szerinti óraszám után kapja, ami abban az időszakban például 164, 170 és 182 óra volt.

A ténylegesen teljesített órákat a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános munkarend és a napi munkaidő alapján kiszámított munkaidő mértékét a ténylegesen ledolgozott munkaidővel. Például a munkavállaló 164+170+182 óra, azaz 516 óra után kapta meg munkabérét, ám valójában 205+180+150=535 órát teljesített.

Mivel a munkavállaló a kifizetett munkabérnél alacsonyabb összegben részesült, a különbözetet ki kell fizetni számára rendkívüli munkavégzés jogcímén. (Ha magasabb összegű munkabérben részesült volna, úgy a többletet az előlegnyújtásból eredő szabályok szerint a munkáltató levonhatná a munkabérből a következő bérkifizetés során). A munkaszüneti napon történő munkavégzés során hasonlóan kell eljárni, ebben az esetben 100 százalék mértékű bérpótlék illeti meg a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül.

Egy trafik két alkalmazottat foglalkoztat munkaidőkeretben. A napi munkaidőbeosztás a következőképpen alakul: reggel 5 órától délelőtt 11-ig az egyik dolgozó, 11 órától 19 óráig a másik dolgozó. A beosztásuk hetente változik. Kérdésem: kell-e reggel 5 órától 6 óráig, illetve 18 órától 19 óráig terjedő időszakra műszakpótlékot fizetni, illetve milyen mértékű pótlékot kell fizetni a dolgozóknak az ilyen jellegű beosztás után?

A műszakpótlékra való jogosultság esetén időbeli feltételként 18 és 06 óra között (legalább egy órát meghaladó időszakban) kell, hogy történjen a munkavégzés. A munkavállalót a pótlék arányosan illeti meg, ha munkavégzésének tartama csak részben esik pótlékra jogosító időszakra.

Műszakpótlékra jogosultság esetén a másik feltétel a rendszeresen változó munkaidőkezdet, mely azt jelenti, hogy havonta a beosztott munkaidő kezdetének időpontja legalább a munkanapok egyharmada esetében eltér, és a legkorábbi és legkésőbbi munkakezdési időpontok között legalább 4 óra eltérés van. Az ennél kisebb rendszerességű vagy kisebb eltérésű munkaidő-beosztás nem alapozza meg a műszakpótlékra való jogosultságot.

Azaz, ha a munkavállaló egyik héten hétfőtől péntekig 6 órakor kezdi meg a munkaidejét, a következő héten minden nap 11 órától, abban az esetben műszakpótlékra jogosult, jelen esetben a 05 és 06 óra, illetve 18 és 19 óra közötti tartamra arányosan. A műszakpótlék mértéke egységesen 30 százalék.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink