Munkaviszony megszűnése: milyen járandóságok illetik meg a munkavállalót?

Megosztás Tetszik

A munkavállalót megillető járandóságok jellege a megszűnés jogcímétől függ. Eltérő juttatások járnak a munkavállaló részére abban az esetben, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, ha lejár a határozott időtartam, de az atipikus munkaviszonyok megszűnése esetén is.

A munkavállaló halála

A halál bekövetkezésével a munkaviszony megszűnik, a vagyoni jogok az örökös(ök)re szállnak át. A munkáltatónak az a feladata, hogy hivatalos irattal, például közjegyző által kibocsátott hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal igazolt örökös részére átadja a munkabér jellegű járandóságot (ki nem fizetett munkabér, szabadságmegváltás) átvételi elismervény ellenében. Ezt megelőzően mindenképpen érdemes a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző felé bejelenteni a munkabér létezésének tényét, elkerülve azt az esetet, hogy nem az arra jogosult örökös részére fizetik ki (és majd a jogos örökös ismét követelheti). Önmagában a bejelentés elmaradása sem jelent problémát, hiszen az eljárás lefolytatását követően a közjegyző közvetlenül megkeresi a munkáltatót (az örökösök minden bizonnyal fogják jelezni a hagyatéki leltár felvétele során a munkaviszonyt, ha mégsem, arra szolgál az előbbi megoldás), és a végzése alapján kell kifizetni a nettó összeget az örökös(ök) részére.

Szintén az örökös részére kell kiadni az elhunyt munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos igazolásait. Ahogyan a fentiekből kitűnik, a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban törvényes igénye az elhunyt munkavállaló örökösének nem lehet. Ugyanakkor, ha a munkavállaló halála a munkaviszonnyal összefüggésben, például üzemi baleset következtében következett be, abban az esetben a hozzátartozó igényelheti az ezzel kapcsolatos költségeit, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 171. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén tartást pótló kártérítést.

Vannak azonban olyan igények, melyek nem szállnak át az örökösre, ezekért a munkavállaló csak személyesen léphetett volna fel: a személyiségi jogok megsértése miatt kezdeményezett perben, s ennek következményeként sérelemdíj iránti igény érvényesítése során, valamint a munkaviszony jogellenes megszüntetése érdekében kezdeményezett perben. Más a helyzet azonban, ha a fentiek érvényesítése érdekében a dolgozó még életében megindította a pert és annak tartama alatt halt meg. Ilyen esetben az örökösök jogutódként beléphetnek a perbe. A vonatkozó bírói gyakorlat szerint ilyenkor a munkavállaló már személyesen érvényesítette az igényeit, a vagyoni követeléseket a jogutódok megöröklik (BH 1999.363., BH 1997.435.).

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen járandóságok illetik meg a munkavállalót a munkaviszony megszűnésének egyéb jogcímei esetén!