Munkaügyi ellenőrzés: kiderült, ezeket a szabályokat nem veszik komolyan a munkáltatók

Megosztás Tetszik

A munkaügyi felügyelet, jelenlegi nevén a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, minden évben ellenőrzési tervet készít, melyben meghatározza az adott év ellenőrzésének irányait. Ezt követően a felügyelet jelentésben mutatja be az ellenőrzések eredményeit. Az alábbiakban ezen eredményeket a tanulságok levonása érdekében mutatjuk be.

Munkaügyi bírsággal kiemelten érintett szektorok

A tavalyi évben 1636 munkáltatót vizsgált a hatóság, 78 százalékuknál tártak fel különféle jogsértéseket. A lefolytatott ellenőrzések nagy arányban a kereskedelmi szektort érintették, ami elsősorban a 2022. évi hatósági ellenőrzési tervben meghatározott tavaszi célellenőrzés (kereskedelmi szektor célellenőrzése) vezethető vissza. Ezt az építőipar, majd pedig a vendéglátás követte. A célellenőrzéseken, illetve akcióellenőrzéseken kívül közérdekű bejelentésre, illetve panaszra is rendelt el vizsgálatokat a hatóság. A célellenőrzések, illetve akcióellenőrzések során az esetek 28 százalékában szabtak ki munkaügyi bírságot, 51 százalékban csupán figyelmeztetéssel zárult a vizsgálat. A célellenőrzések során mindössze 7 esetben kellett harmadik országbeli munkavállalók szabálytalan foglalkoztatása miatt munkaügyi bírságot alkalmazni.

Konkrét jogsértések, amelyeket a hatóság vizsgált

Gyakori szabálytalanság volt tavaly a jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás. További feltárt szabálytalanság volt a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás teljes hiánya), illetve a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése, napi/heti munkaidővel és munkaközi szünettel kapcsolatos jogsértések).

A bérezéssel összefüggésben feltárt leggyakoribb szabálytalanság a garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése, továbbá a pótlékokra (éjszakai, rendkívüli, illetve munkaszüneti napon történő munkavégzés, műszakpótlék) vonatkozó szabályok megsértése. Emellett a szabadság kiadásával, illetve a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó igazolások kiállításával összefüggő jogsértéseket is feltártak a revizorok.

A kereskedelmi ágazat célvizsgálatának tanulságai

A célvizsgálatra tavaly március 21. napja és április 14. napja között került sor. Az ellenőrzésbe bevont munkáltatók 6,64 százalékánál tártak fel feketefoglalkoztatást. A kereskedelemben azonban elsődlegesen nem a munkavállalók feketefoglalkoztatása a jellemző, hanem a nyitvatartási idő lefedése minél kevesebb humánerőforrás igénybevételével. Ennek következtében a leggyakrabban előforduló jogsértés a munkaidő-nyilvántartással, valamint a munkaidővel – kiemelkedően a munkaidő-beosztással – összefüggő szabálytalanságok voltak. Gyakori volt, hogy a munkáltatók csupán a nyitvatartási időt tartják nyilván, a nyitást megelőző előkészítő, illetve a zárást követő befejező tevékenység (takarítás, kaszanyitás, kasszazárás stb.) időtartamát nem, annak ellenére, hogy az előkészítő és befejező tevékenység a kereskedelem sajátossága, és a munkaidő részét képezi. A munkáltatók egy része, még mindig nem fektet kellő hangsúlyt a beosztás írásbeli közlésére, ennek általános oka, hogy a foglalkoztatók nem tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget, illetve vannak olyan munkáltatók, amelyek nem ismerik ennek lényegét. Másik tipikus szabálytalanság az volt, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját nem határozták meg a munkáltatók, akik sok esetben úgy gondolják, hogy az ilyen jellegű szabálytalanság csak adminisztrációs hiba. Ez azonban ennél sokkal súlyosabb szabálytalanság. A munkavállaló számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is.

A munkavállalók jogviszonyának rendezettségére irányuló célvizsgálat tanulságai

A célvizsgálatra tavaly június 20. és július 8. között került sor. A nyári szezon miatt nagyobb figyelmet kapott az építőipar és a vendéglátás (például étterem, cukrászda, kávézó, kocsma, büfé), de a szezonalitástól kevésbé függő kereskedelem (például ruházati bolt műszaki bolt, parfüméria) területén is nagyobb arányú ellenőrzés volt. Előfordult ellenőrzés továbbá fesztiválokon, strandokon, mezőgazdasági területeken (például dinnyeföld, fakitermelés, állattenyésztő telep, szőlőültetvény) és feldolgozóipari létesítményeknél (például pékség, fémmegmunkáló üzem, textilüzem).

Az ellenőrzött munkavállalókból 30 százalék feletti arányban találtak rendezetlen jogviszonnyal rendelkezőt. A munkaviszonyban foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása a leggyakoribb előfordulási forma, emellett jelentős az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók bejelentésének elmulasztása is. Megállapítható, hogy a feketefoglalkoztatás több mint 90 százalékban a bejelentés elmulasztásával. A feketefoglalkoztatás az építőiparban volt a legjellemzőbb. A feketefoglalkoztatás keretén belül gyakori volt a munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása is. Ezen túlmenően a részmunkaidős bejelentés mellett teljes munkaidőben történő foglalkoztatás is számos esetben előfordult.