adozona.hu
Munkája egészségkárosító hatása miatt perelt a dolgozó – a Kúria döntött
//test-adozona.hu/munkajog/Munkaka_egeszsegkarosito_hatasa_miatt_perel_UN3I49
Munkája egészségkárosító hatása miatt perelt a dolgozó – a Kúria döntött
Tetszik
Össz-szervezeti egészségkárosodás miatti nem vagyoni kártérítés megfizetése tárgyában hozott határozatot a Kúria.
A dolgozó keresetében 1 000 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a munkáltatót, akinek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a munkáltatót, hogy fizessen meg az alkalmazottnak nem vagyoni kártérítés címén 500 000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a főkövetelés körében helybenhagyta.
A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem nem volt megalapozott, a munkáltató alaptalanul állította felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „felülbírálhatatlanságát”.
A 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 10. §-a értelmében a kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadóak. A munkavállaló kára a foglalkoztatásával összefüggő állapotrosszabbodást eredményező, 2013. november 8-áig tartó munkavégzésből származott, így a jogvita eldöntése szempontjából az Mt. vonatkozó rendelkezései voltak irányadóak, a munkáltató károkozása ekkor fejeződött be. Az eljáró bíróságok is ezen jogszabályok előírásai szerint hozták meg döntésüket.
| Olvassa el az Adózóna "Kártérítés úti baleset esetén" című írását is! |
Alaptalanul sérelmezte a munkáltató a Pp. 121. §-ának megsértését is. Az a körülmény, hogy a dolgozó kártérítési igényének jogalapját az eljárás során állapotrosszabbodásra módosította, a másodfokú eljárásban pedig a követelés összegét leszállította, olyan megengedett keresetváltoztatás volt, amit a bíróságok helyesen értékeltek. Azt is helytállóan vették figyelembe, hogy a munkavállaló által következetesen állított asztmás megbetegedésre a szakvélemény szerint a munkahelyi körülmények nagy valószínűség szerint állapotrosszabbító hatással voltak, amiről a dolgozó 2017. február 22-én szerzett tudomást. Minderre figyelemmel nem sértették meg a bíróságok sem az Mt. 286. § (4) bekezdését, sem a régi Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglaltakat (elévülés szabályai).
Ugyancsak megalapozatlanul hivatkozott a munkáltató az Mt. 166. § (1) bekezdés, 167. § (1) bekezdésének, illetve a Pp. 206. §-ának megsértésére a munkavállalót ért hátránnyal, sérelemmel összefüggésben. Az üzemorvosi iratokból megállapítható volt, hogy a dolgozó munkakörével összefüggésben valamennyi „beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű, a munkáltató által kitöltendő nyomtatvány kockázati tényezőként rögzíti az öntödei homok, por jelenlétét a munkaidő teljes egészére nézve. A 2011. május 30-án kelt munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra történő beutaló pedig egyértelműen tartalmazza, hogy a foglalkozás egészségügyi szolgálat tisztában volt a munkavállaló asztmás megbetegedésével.
A másodfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a munkavállaló folyamatosan gyógyszer szedésére szorult, emellett volt csak kontrollálható a betegsége.
A munkáltató alaptalanul állította, hogy az alkalmazott nehézlégzését semmilyen peradat nem támasztotta alá. A beszerzett szakvélemény azt rögzítette, hogy az irritáció megszűnte után nem sokkal (órákkal) a panaszok is megszűnnek a munkahelyen súlyosbodó asztma esetében.
A munkavállaló állapotrosszabbodását a munkaviszony fennállásáig, 2013. november 8-áig találták megállapíthatónak a bíróságok a szakértői vélemények alapján, melyet a további bizonyítékok megfelelően alátámasztottak, jogszabálysértés nem volt rögzíthető.
A szakvélemény szerint a munkavállalónál használt gyantából felszabaduló phenol gőzök irritatív hatásúak, tehát károsak lehetnek. Ezen szakvéleményben foglaltakat a munkáltató megismerte, azt nem cáfolta, a felelősségét pedig nem tudta kimenteni a maszkok átadásának bizonyításával.
A Kúria utalt a 34/1992. (VI. 1.) AB határozatban foglaltakra, valamint a következetes ítélkezési gyakorlatra, mely szerint a nem vagyoni kártérítésre irányuló igény elbírálása során azt kell vizsgálni, hogy az elszenvedett sérelem milyen mértékű, és a megítélhető vagyoni szolgáltatás mennyiben nyújt körülbelül egyenértékű, másnemű előnyt (BH1993.127.). Az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytállóan értékelték, hogy a dolgozót a munkavégzése során olyan egészségsértés érte, amely munkaviszonyának fennállásáig állapotrosszabbodást eredményezett nála. Erre tekintettel helyesen határozták meg a nem vagyoni kártérítés összegét, a Pp. 206. §-ában foglaltak megsértésére nem lehetett következtetni. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta – írja a közlemény.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)