Munkajogi kérdések és válaszok az oltási kötelezettséggel összefüggésben

Megosztás Tetszik

Számos kérdés felmerül a munkahelyi oltási kötelezettséggel összefüggésben, melyek elvarrása szükséges. Az alábbiakban a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat mutatjuk be.

Ki viseli a szövődményért a felelősséget?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Az Mt.167. §-a alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

Látható a szabályokból, hogy a munkáltató minden olyan károkozó körülményért felelősséggel tartozik, amely összefüggésben áll a munkaviszonnyal, előrelátható volt, illetve valamilyen szinten kiterjedt rá a munkáltató ellenőrzése. Ha a munkáltató a munkavállaló számára kötelező védőoltást ír elő, és az a munkavállaló számára egészségkárosodást vagy halált okoz, a munkáltató felelőssége – bár nincsen erre bírói gyakorlat – nehezen vitatható. Az ok-okozati összefüggés ugyanis fennáll, a munkáltató a károkozás lehetőségével pedig számolhatott.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy mik a fizetés nélküli szabadság előírására vonatkozó szabályok, és mi történik annak lejárta után?