Munkaerő-kölcsönzés vs. kiküldetés: mikor lehet ez munkaviszony?

Megosztás Tetszik

Szerb anyacég Magyarországon létrehoz egy kft.-t, amelyhez folyamatosan küld szerb munkaerőt. Munkaerő-kölcsönzésnek megfelel-e ez a jogviszony, illetve átminősíthető-e munkaviszonynak? Ha átminősíthető, akkor ez milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd és Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: szerb anyacég Magyarországon kft.-t létesít, késztermékgyártás céljából. A gyártógépsor kezeléséhez a szerb anyacég folyamatosan küld dolgozókat. A dolgozók bérét, költségeit leszámlázza, áthárítja a magyarországi cég részére. Átminősíthető-e ez a jogviszony munkaviszonynak? Abban az esetben, ha igen, és adó- valamint járulékkötelezettséget állapítana meg a NAV, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a Szerbiában fizetett adót, munkaviszonyt hogyan kell értelmezni? Van-e elfogadott gyakorlat hasonló esetben?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA

A jogviszony minősítését a munkavégzés körülményeinek és a cégek között megkötött szerződések ismerete nélkül nem lehet megítélni. Munkaerő-kölcsönzés esetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 217. § (1) bekezdése szerint semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha

a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos,
b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

Ha jól értem, nem jogosult munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytatni a szerb anyacég, ugyanakkor a fentiek alapján, ha az lenne, akkor sem lenne rá lehetőség. Annak nincs akadálya, hogy kiküldetés keretében kerüljenek foglalkoztatásra a munkavállalók, és ez alapján a fogadó cég fizesse a kiküldő társasággal létrejött szolgáltatási szerződés alapján a munkabéreket és azok terheit, azonban ez befolyásolja az adófizetési kötelezettséget. Valóban felmerülhet az a kérdés, hogy a fogadó cég munkáltatónak minősül-e. A gyakorlat szerint az átminősítésre sor kerülhet olyan esetekben, amikor két állam között munkaerő-kölcsönzés vagy annak jegyeit mutató munkajogi konstrukció kerül alkalmazásra. Ekkor ugyanis a kölcsönvevő/fogadó gyakorolja a felügyelet, irányítás, utasítás jogát, valamint ő viseli a tevékenység eredményével kapcsolatos felelősséget és kockázatokat.

Gyakori eset, amikor a cégek közötti szolgáltatási szerződés alapján a dolgozók hosszabb rövidebb időn keresztül – adójogi értelemben – kiküldetésben végzik a munkát Magyarországon. Az adó- és járulékkötelezettség megítélésekor a Szerbiával érvényben lévő kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt és a szociális biztonságról szóló megállapodást kell figyelembe venni.

Amennyiben a munkavállalók rendelkeznek a szerb hatóság – SRB/HUN – igazolásával, hogy a kiküldetés idején Szerbiában biztosítottak és a kiküldetés időtartama nem éri el a 183 napot, és/vagy a fogadó cég nem tekinthető gazdasági munkáltatónak, akkor valószínűleg a munkajövedelem után nem Magyarországon kell a kötelezettségeket teljesíteni. Ebben az esetben sem szabad elfeledkezni azonban a munkaügyi hatóságnál teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségről [melyet az Mt. 297. § (4) bekezdése ír elő]. Továbbá az adóhatóság részére 21T104 nyomtatványon kell a kiküldött munkavállalókról adatot szolgáltatni.

Amennyiben a kiküldetésre vonatkozó dokumentáció nem áll rendelkezésre, akkor egy esetleges NAV-ellenőrzésnél felmerülhet a munkaerő-kölcsönzés kérdése. Ilyen esetben a fogadó foglalkoztatónál merül fel a járulékfizetési kötelezettség. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy Magyarországon kellett volna teljesíteni a járulékkötelezettséget, akkor a fogadó munkáltató terhére adó- és járulékhiány állapítható meg, továbbá a munkavállaló bejelentésének és a bevallások elmulasztása miatt mulasztási bírság szabható ki. Mivel a jövedelmet nem a magyar cég fizette ki a magánszemélyek részére, amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a jövedelem Magyarországon adóztatható, akkor az szja-kötelezettség a magánszemélyek terhére állapítható meg, függetlenül a Szerbiában teljesített adófizetéstől.