hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaerőhiány ellen túlmunka? Így rendelhető el

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Napjainkban sok cég küzd munkaerőhiánnyal, amit egyre gyakrabban kénytelen megoldani a meglévő állomány túlórára kötelezésével, a munkavállalók pihenőidejének terhére. Hosszabb távon azonban ez sem megoldás, hiszen vannak keretek és korlátok, ráadásul sokba is kerülhet.

Rendkívüli munkaidőről van szó, amikor a rendes munkaidő 17.20 óráig tartana, de a munkáltató utasítása alapján aznap 19 óráig kell munkát végezni.

Szintén túlmunka keletkezik, ha a kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozónak a két hónapra eső 342 óra helyett 360 órát kellett dolgoznia, ahogyan akkor is, ha hiába nem haladja meg a ledolgozott órák száma a 342 órát, de a közölt munkaidő-beosztástól eltérően hétfőn tovább kell munkát végeznie.

Mikor rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Munkaszüneti napon milyen feltételek mellett kötelezhető túlórára a dolgozó? Milyen összegű bérpótlékkal kell számolni?

Elrendelés, korlátok

A túlmunkát elegendő szóban elrendelni, de ha a munkavállaló kéri, kötelező írásban rögzíteni annak kezdetét és végét. Indokolni a munkavállaló kérelmére sem kötelező.

A gyakorlatban az szokott felmerülni, hogy a munkavállaló erre irányuló kifejezett utasítás hiányában túlórázik, azaz teszi a dolgát, magától is tudja, hogy tovább kell bent maradnia. A munkáltató pedig éppen az elrendelés hiánya miatt nem kívánja díjazni.

Ez helytelen elgondolás, ugyanis a bírói gyakorlat alapján (BH 1993/588.) nem az utasítás, illetve az elrendelés hiányának van jelentősége, hanem, amennyiben a munkáltató részéről az elrendelésre jogosult a rendkívüli munkavégzést tudomásul veszi és a munkavállaló így végez többletmunkát, amely a munkáltató érdekében szükséges és indokolt, a rendkívüli munkaidőben végzett munka rendkívüli munkának minősül.

Azt kifejezetten nem tartalmazza a törvény, hogy a munkáltató mikor rendelhet el rendkívüli munkavégzést (a korábbi Mt. szerint erre csak csak különösen indokolt esetben kerülhetett sor), a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés, méltányos mérlegelés alapelveihez azonban kötve van.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a munkaszüneti napokon való túlórázásra, a bérpótlékra és a nyilvántartásra vonatkozó főbb szabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink