adozona.hu
Munkabér átutalása rossz bankszámlaszámra
//test-adozona.hu/munkajog/Munkaber_atutalasa_rossz_bankszamlaszamra_GUJL97
Munkabér átutalása rossz bankszámlaszámra
Hogyan kaphatja vissza a rossz bankszámlára utalt munkabért a munkáltató, ha a munkavállaló tévesen adott meg egy élő, nem a munkavállalóhoz tartozó számlaszámot? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: munkavállaló a munkabérutaláshoz szükséges bankszámla-nyilatkozaton rossz bankszámlaszámot jelölt meg, de sajnos utólag kiderült, hogy ez egy élő bankszámlaszám, és a bankszámlaszám tulajdonos nem ismert, így nem tudjuk az átutalt összeget visszakövetelni. Kérdés: ha a dolgozó a rossz bankszámlaszámról írásban nyilatkozott, és az általunk átutalt bér nem jött vissza, hiszen dolgozó élő bankszámlaszámról nyilatkozott, a munkáltatónak át kell-e utalni ismételten az érintett munkavállaló bérét?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Álláspontom szerint igen, mivel ha nem ezt tenné a munkáltató, az jogalap nélküli levonásnak minősülne. Ugyanakkor ez a tévedés kárt okozott a munkáltatónak, így jogosult visszakövetelni az adott havi munkabér összegét, ha az más módon nem térül meg. Ez alatt azt értem, hogy a munkáltatónak meg kell kísérelnie az érintett személytől visszakövetelni az összeget. A kérdés szerinti esetben ez aligha vezet eredményre, hiszen a banktól nem kaphat információt, de azért utána kellene járni, hogy van-e bármilyen lehetőség e körben. Ha nincs vagy az nem vezet eredményre, akkor lehet az igényt a munkavállalóval szemben érvényesíteni. Annak megítélése azonban nehéz, hogy gondatlan vagy súlyosan gondatlan károkozásról van-e szó, márpedig ennek nagy jelentősége van. A kártérítés mértéke ugyanis nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Megítélésem szerint beilleszthető a súlyosan gondatlan eljárás körébe.
Rendelje meg most 15% kiadói kedvezménnyel a Munkajog 2021 különszámot! A HVG szakértői tizenöt fejezetben összegzik a munkajog szabályait, az általános rendelkezésektől kezdve a munkaviszony létesítésén, díjazásán át annak megszüntetéséig. Külön fejezet szól az atipikus munkaviszonyokról, a munkaügyi vitákról és a munkavédelmi kötelezettségekről. A veszélyhelyzetre vonatkozó kommentárokat – a könnyebb követhetőség érdekében – színalányomással emeltük ki. Részletek >> |
Az igényérvényesítés körében az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre. A kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét a munkáltató fizetési felszólítás útján is érvényesítheti [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 285. § (2) bekezdése). A fizetési felszólítást egyértelműen kell közölni írásba foglalva, a végrehajtási feltételnek való megfelelőség érdekében pontosan tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, továbbá a jogorvoslati kioktatást, azt, hogyha a munkavállaló vitatja, 30 napon belül a törvényszékhez fordulhat (ennek hiányában ugyanis 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet). Abban az esetben, ha a munkavállaló benyújtja a keresetet, a fizetési felszólításnak halasztó hatálya lesz, azaz a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.
Ha a fizetési felszólítást a munkavállaló nem támadja meg, a (az adós lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű helyi) bíróság a munkáltató kérelmére – egy erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltését követően – végrehajtási záradékkal látja el, mely alapján az adott összeg – betartva a levonásra vonatkozó rendelkezéseket– levonható lesz a munkabéréből. A fizetési felszólítás akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (pl. mert a munkavállaló ahhoz nem járult hozzá, már nem dolgozik nála stb.), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. Ilyen esetben a bíróság – az elévülési idő elteltére tekintettel –már nem vizsgálja a felszólítás jogszerűségét.
Amennyiben a minimálbér háromszorosát meghaladja a kárigény, illetve, ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, a munkáltató igénye érvényesítése érdekében kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást vagy közvetlenül a törvényszékhez is fordulhat.
Természetesen elsődlegesen azt javaslom, hogy szíveskedjenek a munkavállalóval egyeztetni, remélhetőleg partner lesz a békés megegyezésben.
Olvasónk újabb kérdése a válasz kapcsán: miután ismét átutaltuk a munkavállaló tárgyban érintett munkabérét, a fizetési meghagyás kiadása után közvetlenül a munkavállaló munkabéréből is levonható a követelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A fizetési meghagyásos eljárás alapján abban az esetben lehet levonni a munkavállaló munkabéréből a követelést, ha azzal szemben nem él ellentmondással. Ekkor ugyanis a közjegyző marasztalni fogja a fizetési meghagyásban foglaltak szerint, mely jogerős és végrehajtható döntés lesz. Ez azt jelenti, ha mégsem teljesít önként a munkavállaló, abban az esetben vele szemben végrehajtási eljárás kezdeményezhető, és a követelés levonható lesz a munkabéréből. Amennyiben azonban ellentmondással él a munkavállaló, akkor az eljárás perré alakul, és csak az itt született jogerős ítélet alapján lesz lehetőség a munkabérből történő levonásra.
Ahogyan korábban írtam, érdemes a fizetési felszólítás lehetőségén is elgondolkodni.
Ha a munkavállaló hozzájárul, abban az esetben is van lehetőség a levonásra. Ha teljesen egyértelmű a helyzet, abban az esetben remélhetőleg nem lesz probléma a munkavállaló fizetési hajlandóságával.
Hozzászólások (0)