hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbér-emelés: így harcolnak a munkáltatók a költségnövekedés ellen

  • adozona.hu

Azt mondják, a bűvész sosem árulja el a titkát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban bebizonyosodott, soha ne gondold, hogy soha! A kutató cég kérdésére ugyanis csaknem ezer cég nyilatkozott arról, hogyan kerüli el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést.

A felmérésben – amely során 5 fő feletti vállalkozásoktól összesen 931 válasz érkezett felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok – szögezi le a GKI.

Átlagban majdnem minden harmadik cég az elvárt teljesítménynormák emelésével próbálja megúszni a kötelező béremelések okozta költségnövekedést. Ez nem meglepő, mivel így oldható meg legkönnyebben, hogy az alkalmazottak munkaideje (így              össztermelése) se csökkenjen, s ezzel párhuzamosan a munkáltató is eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek. A vállalatok negyede emellett kölcsönzött munkaerő alkalmazásával igyekezett enyhíteni a tehernövekedést.

A vállalatok 14-19 százaléka csökkenti a hivatalos munkaidőt (mellyel a szürkén foglalkoztatottak száma nő), vagy más munkakörbe sorolja alkalmazottait, vagy csökkenti a cafeteriát, és munkavállalókat bocsát el.

A vállalatok mérete szerinti bontásból jól kirajzolódik, hogy szinte minden cég egynél több „technikát” alkalmaz. A 250 fő alatti cégek kedvenc módszere a normák emelése, ami a vállalati létszám növekedésével egyre jelentősebb (28-39%). A nagyvállalatok (250 fő felett) 56%-a a munkaerő-kölcsönzés mellett is döntött, így levéve magukról az alkalmazással kapcsolatos adminisztratív terheket és egyéb költségeket. A munkavállalók elbocsátása, illetve munkaidejük csökkentése legkevésbé a nagyvállalatokra jellemző döntés. A cafeteria csökkentése és az egyes munkavállalók átsorolása vállalati mérettől függetlenül hasonló népszerűségnek örvendett az egyes kategóriákban.

A kötelező béremelések okozta költségnövekedés csökkentése érdekében alkalmazott technikák, vállalati méret szerint (százalék, 2017. február)

Létszám (fő)

Munkaidő csökkentése

Dolgozók átsorolása

Cafeteria csökkentése

Dolgozók elbocsátása

Normák emelése

Kölcsönzött munkaerő alkalmazása

20 alatt

18

18

20

15

28

21

21-50

18

20

15

14

32

19

51-150

14

20

22

13

37

26

151-250

15

21

15

15

39

23

250 felett

9

19

19

6

22

56

Az ágazatok közül néhány kiemelkedő gyakorisággal alkalmaz egy-egy módszert. A követelményeket (teljesítménynorma) jellemzően a gép-, a fém- és a feldolgozóipar emelte (60, 49, 40 százalék), miközben az élelmiszer-, a könnyű, a vegyipar és a kereskedelem a vállalati átlag alatt maradt e tekintetben. A munkaerő-kölcsönzés hasonlóan bevett gyakorlat lett a gép- és vegyiparban, illetve a kereskedelemben (27, 30%). Az elbocsátásokat a könnyű- és élelmiszeripar az átlagos szintnél gyakrabban (32, 29%) alkalmazta, míg a cafeteria csökkentése inkább a fém- és vegyipar kedvelt technikája (40-41%).

A más munkakörbe sorolás a legintenzívebben az élelmiszeriparban (38%) megfigyelhető, azonban közkedvelt a könnyű- és vegyiparban, továbbá az üzleti szolgáltatásokat nyújtóknál (30, 32%). A hivatalos munkaidő csökkentése az élelmiszer-, illetve az építőiparban és a kereskedelemben haladta meg az átlagos értéket.

A kötelező béremelések okozta költségnövekedés csökkentése érdekében alkalmazott technikák, ágazatok szerint (százalék, 2017. február)

Ágazat

Munkaidő csökkentése

Dolgozók átsorolása

Cafeteria csökkentése

Dolgozók elbocsátása

Normák emelése

Munkaerő-kölcsönzés

Élelmiszeripar

19

38

19

29

29

14

Könnyűipar

5

32

16

32

16

21

Vegyipar

4

30

41

22

30

30

Fémipar

7

23

40

10

60

10

Gépipar

3

16

19

16

49

27

Építőipar

20

19

24

21

32

24

Kereskedelem

21

13

10

5

28

27

Üzleti szolgáltatás

9

30

25

23

32

16

Jól látható, hogy a vállalatok több módszert is alkalmaztak a minimálbér-emelés okozta sokk kezelésére. Ennek során arra törekedtek, hogy összességében a korábban az idei évre tervezett béremeléseken belül maradjanak, s jusson még forrás a nem minimálbéres munkakörökben dolgozók béremelésére is. Másik fontos következmény, hogy az állandó alkalmazottak foglalkoztatása helyett egyre inkább a kölcsönzött munkaerőt részesítik előnyben a vállalatok.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink