Minimálbér-emelés: a 4 × 9 lenne az egyik megoldás

Megosztás Tetszik

Nincs még időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal, a konfliktusok esélyét pedig tovább növeli, hogy szűkült a tárgyalófelek mozgástere a 2016-os költségvetés korábbi elfogadása miatt – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Hozzátette: a szakszervezet stratégiai célja, hogy akkora mértékű legyen a béremelés, amely hatással lehet az elvándorlásra is. Mint mondta, már vannak olyan cégek, amelyek ezt önmaguktól megteszik, legutóbb az Auchan áruházlánc emelte átlagosan tíz százalékkal a dolgozói béreket.

A bértárgyalások során, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) azt szeretnék elérni a szakszervezeti vezető szerint, hogy a nettó minimálbér elérje az egy fős egy keresős létminimum, Központi Statisztikai Hivatal által megállapított értékét. Ez nagyjából 20 ezer forintos növekedést jelentene – mondta Kordás László, aminek szerinte két forrása lehet.

Az egyik, hogy az állam lemond arról a jövedelemről, amelyben az előző évek béremelése során részesült. Az elmúlt öt évben ugyanis mintegy 32 ezer forinttal nőtt a bruttó bér, amelyet a munkáltatóknak ki kellett termelniük, a munkavállalók azonban csak 8500 forintot kaptak belőle - jegyezte meg.

A másik forrás az érdekvédelmi vezető szerint a MaSzSz „4-szer 9” elnevezésű bérfelzárkóztatási programja, ami három évre szólna. A lényege, hogy 3 éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése – fejtette ki.

Kordás László emlékeztetett: legutóbb 2005-ben kötöttek hosszabb távra szóló megállapodást a szociális partnerek, ami 2006-tól lépett életbe. Ekkor vezették be a minimálbér mellé a magasabb összegű szakmunkás bérminimumot is – mondta.

A MaSzSz vezetője szerint furcsa helyzetet teremtett az Alkotmánybíróság (Ab) határozata, amelyben elutasítja a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről szóló népszavazást, mivel az vélekedése szerint nem szüntette meg a Kúria nyári jóváhagyó határozatát. A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár Józsefet hivatalosan nem tájékoztatta senki az Ab döntéséről, nem kapott iránymutatást a további teendőkről, egyebek között arról, mit kell tenni az aláírt ívekkel – fejtette ki a szakszervezeti vezető.