Milliók forogtak kockán – prémium kifizetéséről döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

Milliókat követelt munkaadójától ki nem fizetett prémium címén egy vezető beosztású munkavállaló, arra hivatkozva, hogy a prémium szabályzatot nem közölték vele. A Kúria honlapján tájékoztatott az Mfv.II.10.340/2018.-as számú ügyben hozott határozatáról.

A felperes a Dél-kelet Európai Vállalati Kapcsolatok vezetője munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes teljesítmény alapú juttatási rendszert alkalmazott, amely szerint a munkavállaló az adott évi pénzügyi és egyéni célok teljesülése esetén személyi alapbérének meghatározott százalékában prémiumra szerezhet jogosultságot. A prémium százalékos mértéke évente került felülvizsgálatra, amelynek változásáról a munkáltató minden naptári év elején adott tájékoztatást.

A felperes a 2015. évre előirányzott és jóváhagyott prémiumfeladatait teljesítette, majd az alperesnél fennálló munkaviszonyát 2016. március 1-jén felmondta. A felmondási idő alatt értesült arról, hogy az alperesi munkáltató a prémium összegét az alperesi szabályzat értelmében nem fizeti ki a számára figyelemmel arra, hogy a kifizetés időpontjában felmondás alatt áll.

A felperes a keresetében 4 703 640 forint prémium megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetében arra hivatkozott, hogy a prémium szabályzat 2015. március 1-jén közzétett módosításának tényét és annak tartalmát nem közölték vele

Álláspontja szerint a munkáltatói szabályzatok helyben szokásos és általában ismert közlési módja nem korlátozódott az intranetes felületen való hozzáférhetővé tételre, a szabályzatok létéről az érintett szervezeti egység minden esetben tájékoztatta a munkavállalókat, a közlés tényéről és annak tudomásulvételéről pedig elektronikus vagy papír alapú visszaigazolást kért.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy minden évben közzétette a prémium szabályzatot és a hozzá kapcsolódó úgynevezett fact sheet-et, amelynek a perben releváns tartalma 2014. és 2015. években is azonos volt.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 4.703.640 forint és ezen összeg kamatainak megfizetésére. A lefolytatott bizonyítás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a szabályzatok általában ismert módon történő közzététele nem volt megállapítható, mivel a meghallgatott tanúk a szabályzatok tekintetében kétféle elérési útról nyilatkoztak. Minthogy a 2015. évi fact sheet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 15. § (1) bekezdése alapján olyan egyoldalú jognyilatkozatnak minősül, amely csak a címzettel való közléssel válik hatályossá, csak a felperes hozzájárulásával lett volna módosítható.
A felperes a prémiumfeladatokat teljesítette, ezért az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban lefolytatott részbizonyítás alapján a tényállást pontosítva igazoltnak találta, hogy a prémiumfizetés kizártságát tartalmazó 2015. évi fact sheet elérhetőségéről a felperest e-mailben tájékoztatta. Kiemelte, hogy a munkaszerződés 2. számú melléklete szerint a felperes a munkaviszonya kezdetekor a munkáltatói szabályzatokról és azok elérhetőségéről tájékoztatást kapott és jelentőséget tulajdonított a felperes vezetői munkaköréből adódó kötelezettségeinek is.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Ítéletében megállapította, hogy az Mt.-nek a munkáltatói szabályzatok közlésére (közzétételére) vonatkozó rendelkezése egyfajta normatív jellegre tekintettel speciális. A munkáltatói szabályzat nem nevesítve szól egy-egy munkavállalónak címezve, hanem a munkáltató valamennyi munkavállalója vagy meghatározott csoportja számára tartalmaz különböző előírásokat, ezért az Mt. a joghatás kiváltásához a közlés speciális módját határozza meg. E szerint a munkáltatói szabályzat közlése megvalósul a szabályzat helyben szokásos és általában ismert módon történt közzétételével, amelyre sor kerülhet a munkáltatónak a munkavállalók által ismert és hozzáférhető belső intranetes felületén.