Mikor és mennyivel lehet kurtítani a munkabért?

Megosztás Tetszik

Jó tudni, mikor köteles a munkáltató levonni a munkabérből, mik az egyéb kötelezettségei, mi a kielégítési sorrend, mit jelent a 33%-os, illetve 50%-os plafon, mikor kell a munkavállaló hozzájárulása és mikor nem. Alapszabály: munkabérből csupán jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján lehet levonni.

A munkáltatói igényérvényesítésnek a levonás csupán kivételes eszköze. Fő szabályként a munkaviszonyból származó igények érvényesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (elévülési idő, bíróság). A munkabérből történő levonásnak csupán jogszabály (adó, adóelőleg, tb) vagy – a levonásmentes munkabérrész erejéig – végrehajtható határozat alapján van helye. Ettől a szabálytól a felek sem kollektív szerződésben, sem pedig megállapodásban nem térhetnek el. Amennyiben a munkáltató ezen túlmenően levonást alkalmaz, ezért kártérítési felelősséggel tartozik. E tekintetben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai alkalmazandók. Az is kógens szabály, miszerint tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen vagy azt megtartsa. Ez egyebekben a C95.számú ILO egyezménybe is ütközik, s mint joggal való visszaélés, érvénytelennek minősül.

A munkáltató kártérítési felelősséggel is tartozik a levonásért

Láttuk, hogy a levonás a munkáltató igényérvényesítésének kivételes eszköze. Nem csupán munkáltatói saját igények vonatkozásában jelentkezhet ugyanakkor a levonási igény. Jogszabály, illetve végrehajtható határozat esetén a munkáltató jogosult és köteles is levonást teljesíteni és a levont összeget – ha nem maga a jogosult – a jogosultnak átutalni. Ha a munkáltató a levonásra köteles, úgy annak elmulasztásáért a Ptk. alapján kártérítési felelősséggel is tartozik. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 79. §-a rendelkezik a munkáltató felelősségéről. A munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben. A munkáltató alkalmazottja (munkavállalója) önálló készfizető kezesi felelősséggel is tartozik a végrehajtást kérővel szemben abban az esetben, ha a levonási kötelezettségét szándékosan szegte meg és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani. A munkavállaló önálló felelőssége mögöttes felelősség: érvényesítésére ugyanis abban az esetben kerülhet sor, ha a levonandó összeget a munkáltatóval szemben nem lehetett érvényesíteni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: első a bankszámla, mik a levonás speciális esetei, miként kell végrehajtani a letiltást, hogyan kell alkalmazni a 33%-os, illetve 50%-os plafont, és még sok mást is megismerhet a témáról.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.