Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - mit enged meg a törvény?

Megosztás Tetszik

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmát, azonban a régi szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra rendszerint akkor kerül sor, amikor a munkáltató hirtelen felmerült szükséglete következtében az adott munkavállaló esetében a nélkül tér el a munkaszerződésben foglaltaktól, hogy azt módosítani kellene.

Az ilyen jellegű foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg (e két számítási módszer nem kombinálható). Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás akkor sem haladhatja meg ezt a tartamot, ha ugyanazon naptári éven belül kerül rá sor más munkakörben, munkahelyen vagy munkáltatónál. Lényeges, hogy a várható tartamról a munkavállalót értesíteni kell.

Ha a munkáltató az időtartambeli korlátokat nem tartja be, nem alkalmazhatók jelen szabályok. Ilyen esetben kezdeményezheti a munkaszerződés módosítását, azonban ha ahhoz a munkavállaló nem adja a hozzájárulását, és ezt a munkáltató figyelmen kívül hagyva nem a munkaszerződés szerinti munkakörben foglalkoztatja őt tovább, a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élhet, vagy egyoldalú szerződésmódosításra hivatkozva keresetet terjeszthet elő.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mire kell még ügyelnie a munkavállalónak!