hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megszűnt közalkalmazotti jogviszony. A csökkentett végkielégítésről döntött az Ab

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény értelmében az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át. A sérelmezett rendelkezés alapján, ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés határidőben nem került megkötésre, az érintett közalkalmazotti jogviszonya 2021. március 1-jével megszűnt. Ebben az esetben az érintett – a szolgálati idő hosszától függően – csökkentett összegű (1, 2 vagy 3 havi) végkielégítésre jogosult. Ezt a rendelkezést támadták az Alkotmánybíróság (Ab) előtt. Az indítványról szóló döntést az alábbiakban ismertetjük.

Indítványozók: az emberi méltóság, egyenlő bánásmód elvei és a tulajdonjog védelme sérül

Az indítványozók úgy érveltek, hogy az egészségügyi szolgálati törvény azon rendelkezései, melyek alapján a „kilépő” dolgozók számára csökkentett összegű végkielégítést kell fizetni, sérti az emberi méltóságot. Ezen túlmenően álláspontjuk szerint az egyenlő bánásmód követelménye is sérült, mivel a törvény összehasonlítható helyzetben lévő személyek között, indokolatlan megkülönböztetést tesz. Ugyanezen rendelkezések a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot is sértik. Végezetül úgy vélték, hogy a közalkalmazottaknak a végkielégítésre úgynevezett közjogi várományuk van, melynek elvétele az alkotmánybírósági gyakorlat szerint sérti a tulajdonhoz való jogot. 

Ab: A végkielégítés nem alkotmányos jog és nem is alapjog

Az Alkotmánybíróság szerint a végkielégítés munkajogi (nem alkotmányjogi) jogintézmény. A végkielégítéshez való jog – a munkához, az egyenlő munkáért egyenlő bérhez, a munkához igazodó jövedelemhez való jog alkotmányos garantálásával szemben – nem szerepel az Alkotmány XII. fejezetében felsorolt alapvető jogok között. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a végkielégítés feltételeinek meghatározása során a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg, alkotmányellenesség csak egészen szélsőséges esetben állapítható meg. Jelen esetben ez nem valósult meg. Azt is kiemelte, hogy a végkielégítéshez való jog nem tartozik az emberi és állampolgári jogok körébe sem.

Ab: A közalkalmazottaknak jogszerű várakozásai sem lehettek

Az Ab kiemelte, hogy a tulajdonjog védelmének intézménye elsősorban a már megszerzett tulajdon védelmét szolgálja. Nem kizárt ugyanakkor az úgynevetett tulajdonjogi váromány védelme sem, ilyenek lehetnek olyan vagyoni értékű jogok, mint például a társadalombiztosítási ellátás. Ilyen esetben a tulajdonjog védelméhez hasonló védelem érvényesül. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a jogalkotó a közalkalmazotti törvényben rögzített esetektől eltérő módon szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyt, így az érintett közalkalmazottaknak – függetlenül a jogviszony megszüntetés feltételeitől – nem keletkezhetett tulajdonjogi várománya sem, hiszen egy teljesen új szabályozásról van szó. Ellenkező esetben a jogalkotó a hatályos törvényeket évtizedekig nem változtathatná meg. A szabályozás alkotmányossága pedig a munkavállalókra kedvező vagy kedvezőtlen voltától teljesen független.

Ab: Nem sérült az egyenlő bánásmód követelménye sem

Az indítványozók azzal is érveltek, hogy a szabályozás hátrányos megkülönböztetést is megvalósít. Az Ab ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a megkülönböztetés alkotmányellenessége abban az esetben állapítható meg, ha a szabályozás szempontjából egymással összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tesz a jogalkotó különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. A jogalkotó a végkielégítésre vonatkozó elosztási szabályokban a munkavállalók alkalmazási körülményei szerinti megkülönböztetést tehet, ha az egyébként nem sérti az emberi méltóságot. A végkielégítésre jogosultnak ahhoz van alkotmányosan védett joga, hogy a vele azonos jogállásúak között ne érje hátrányos megkülönböztetés.” (2180/B/1991. Ab határozat, ABH 1992, 559, 562). Az Ab úgy értékelte, hogy az indítványozók az egészségügyi szolgálati jogviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony hatálya alá tartozó és eltérő csoportokba tartozó személyeket hasonlítottak össze. A jogalkotó ugyanakkor dönthet úgy (és jelen esetben úgy is döntött), hogy az eltérő csoportokra eltérő szabályozást alakít ki.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink