Március 15. – ezekre a szabályokra ügyeljen!

Megosztás Tetszik

Újabb munkaszüneti nap közeledik, mely kapcsán a vállalkozások különböző problémákkal szembesülhetnek. Érdemes áttekinteni, hogy kik végezhetnek munkát ezen a napon. Azt sem árt tudni, hogy munkavégzés esetén milyen bért, illetve bérpótlékokat kell fizetni, ráadásul bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is fennáll bérfizetési kötelezettség. Ezeket a területeket mutatjuk be írásunkban.

Munkaszüneti napon kivételesen lehet csak rendes munkaidőben munkát végezni

A munkaszüneti napok körét törvény határozza meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 102. §-a szerint munkaszüneti nap január 1. napja, március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napjai. Ezekre a napokra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, idényjellegű tevékenység keretében, valamint megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén rendelhető el.

Lehetőség van továbbá társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből adódóan – e napon is szükséges munkavégzés esetén, valamint külföldön történő munkavégzés során munkaszüneti napra rendes munkaidőben munkavégzést elrendelni.

A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (erőmű, egészségügyi ellátó), vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A munkáltató tevékenysége akkor idényjellegű, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (vendéglátás), vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen körben rendelhető el rendkívüli munkavégzés, milyen pótlékok járhatnak a munkavállalónak, valamint, hogy élnek-e a korlátok egyszerűsített foglalkoztatás esetén is!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.