adozona.hu
Magyarországi munkaerő-kölcsönző cég munkavállalót kölcsönöz EU-tagállamba
//test-adozona.hu/munkajog/Magyarorszagi_munkaerokolcsonzo_ceg_munkava_ERM9PZ
Magyarországi munkaerő-kölcsönző cég munkavállalót kölcsönöz EU-tagállamba
Olvasónk magyarországi munkaerő-kölcsönző cégtől szeretne más EU-tagállamban működő cég részére munkaerőt kölcsönözni távmunka-végzéssel, ezzel kapcsolatban kérte az Adózóna segítségét. A dolgozó munkáját magyarországi otthonából látná el távmunkában a külföldi cég számára. Kérdés, hogy a magyar jogszabály engedi-e, ha igen, milyen feltételekkel? Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Magyar jogszabály akadályt nem támaszt abban, hogy magyar munkavállaló magyarországi munkaerő-kölcsönző társaságon keresztül EU-tagállamban végezzen munkát távmunkavégzés keretében. A hazai jogszabályok között a munkaerő-kölcsönzés feltételeinek szükséges érvényesülniük. Ilyen a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. kormányrendelet.
Ezen túlmenően a tagállami érintettség miatt vizsgálandó a kiküldetési irányelv szabályainak érvényesülése is. A posting irányelv 3. cikke ugyanis a munkaerő-kölcsönzést egyértelműen az irányelv hatálya alá helyezi. Az azonban, hogy home office esetében érvényesül-e, vita tárgyát képezi.
Az alábbi szabályok vizsgálandóak az EU tájékoztatója alapján:
A 96/71/EK irányelv felsorolja azokat a munkakörülményeket, amelyeket biztosítani kell a munkáltatójuk által ideiglenesen külföldre kiküldött munkavállalóknak abban az országban, ahová kiküldik őket (fogadó ország). A célja, hogy garantálja a munkavállalók védelmét, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a szolgáltatók számára.
A 2014/67/EU irányelv célja, hogy javítsa a 96/71/EK irányelv végrehajtását és érvényesítését. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például a kiküldetési szabályokkal való visszaélés és azok kijátszása, közös felelősség az alvállalkozói láncokban és az uniós országok közötti információcsere.
Az (EU) 2018/957 módosító irányelv aktualizálja és módosítja a 96/71/EK irányelvet. Szabályokat állapít meg a munkakörülményekre, illetve a kiküldött munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére vonatkozóan, és igyekszik méltányos béreket és egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a kiküldő és a fogadó országbeli helyi vállalatok között, a szolgáltatások szabad mozgása elvének fenntartása mellett.
Az (EU) 2020/1057 irányelv különös szabályokat állapít meg a kereskedelmi közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozóan és ezeknek a szabályoknak a hatékony érvényesítése érdekében. Az irányelv olyan szabályokat állapít meg, amelyek nagyobb mértékben igazodnak a közúti szállítási ágazat rendkívül mobil jellegéhez. Az irányelv célja, hogy az uniós országok között a közúti szállítási ágazatban dolgozó munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok értelmezése, alkalmazása és végrehajtása terén mutatkozó eltéréseket megszüntesse. Az irányelv arra irányul, hogy a közúti szállítási ágazat méltányosan, hatékonyan és társadalmilag elszámoltatható módon, egyben nagyobb jogbiztonsággal működjön, csökkentve a közúti fuvarozókra rótt adminisztratív terhet és megakadályozva a verseny torzulását.
Itt elsősorban az alapvető munkafeltételek érvényesülésére kell ügyelni. Ilyenek például a következők: a ledolgozható leghosszabb idő és a minimális pihenési idő, az éves fizetett szabadnapok számának legalsó határa, az alkalmazandó minimális bérszintek, ideértve a túlórázás bérezését is valamint a munkahelyi egészségvédelem, biztonság és higiénia.
Javasolom, hogy lépjenek kapcsolatba az érintett tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjával. A legutóbbi EUB-döntés ugyanis azt mutatja, hogy a munkaügyi felügyeletek keményen bírságolják a szabályok be nem tartását.
Hozzászólások (0)