adozona.hu
Lombikprogram: a munkajogi védelem keretei
//test-adozona.hu/munkajog/Lombikprogram_DBAX86
Lombikprogram: a munkajogi védelem keretei
Az emberi reprodukciós eljárásban, vagy ahogyan a köznyelvben összefoglalóan hívjuk, a lombikprogramban résztvevő párok száma sajnos napról-napra nő. Bár a munkajogi szabályok biztosítják a védelmet, mégsem annyira egyértelműek, mint várandósság esetén. Meddig tart egy eljárás? Az mikor minősül befejezettnek? Két kezelés között, illetve minden egyes megkezdett eljárás esetén jár védelem?
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb az ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.
Mi minősül emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásnak?
A választ az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, 5 esetet különböztetve meg:
– a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés („lombikprogram”),
– a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel („inszemináció”),
– ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
– embrió adományozással végzett embrióbeültetés,
– a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.
Kétirányú védelem: felmondási tilalom és mentesülés
A várandóssághoz hasonlóan, a munkavállalót abban az esetben illeti meg védelem a felmondással szemben, ha a munkáltatót tájékoztatta az eljárásban való részvételéről.
Ez tehát azt jelenti, hogy nem köteles előzetesen bejelenteni a kezelés tényét, elegendő akár akkor közölnie, amikor a munkáltató felmondást kíván közölni.
Sőt, a törvény szövege ennél is tovább megy. A 2016. június 18. napjától hatályos 65. § (5) bekezdés szerint a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.
Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről a munkavállaló legkésőbb a felmondás közlését követő 15. napon tájékoztathatja munkáltatóját annak érdekében, hogy esetében a felmondási tilalom érvényesüljön, és az ennek ellenére közölt felmondást a munkáltató írásban visszavonhassa.
A 15 nap elteltével jogszerűen a munkavállaló nem hivatkozhat e körülmény fennállására a felmondás jogellenességének indokaként.
Megítélésem szerint ennek jelentősége a postai úton közölt felmondás esetén van, amikor a munkavállaló nem tudja azonnal jelezni, hogy felmondási tilalom alatt áll.
A felmondás személyesen történő átadásakor abban az esetben jár el tisztességesen és jóhiszeműen, ha nyomban jelzi ezen körülményt.
Elméletben ugyanakkor az is felmerülhet, hogy a dolgozó nem ismerte azon szabályt, miszerint védelem illeti meg, és már csak a felmondás közlését követően jut tudomására.
További garanciális szabály, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (azaz a munkáltató köteles elengedni) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára [Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont].
Értelemszerűen ezen lehetőséget a munkavállaló akkor tudja igénybe venni, ha tájékoztatja a munkáltatót az eljárásban való részvételéről.
Tehát a reprodukciós eljárásban való részvételt ugyan nem kötelező bejelenteni, de mivel egyes vizsgálatokra rendszerint napközben, munkaidőben kerül sor, hacsak az alkalmazott nem kötetlen munkarendben dolgozik vagy rugalmas a munkaidő-beosztása, nehézkesen tudná megoldani a távolléteket (esetleg szabadság, vagy ha megalapozott, egyéb jogcímen betegszabadság, táppénz jogcímen).
A mentesülés tartamára ugyanakkor a nőnek munkabér nem jár.
A munkáltató tájékoztatása a leendő kismama számára mindig nagy dilemma: vagy azért, mert ezzel egy kevésbé családbarát munkahelyen bogarat ültethet a munkáltató fülébe („nem lehet már sokáig számítani rá, jobb mielőbb szabadulni tőle”), vagy azért, mert az esetleges sikertelenség(ek) tényére, így bánatára a kollégák folyamatos érdeklődése is emlékezteti.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül az eljárás kezdetének és végének, illetve, hogy hány alkalommal illeti meg a nőt a reprodukciós eljárásban való részvétel esetén a felmondási védelem!
A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)