hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lombikprogram: a munkajogi védelem keretei

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Az emberi reprodukciós eljárásban, vagy ahogyan a köznyelvben összefoglalóan hívjuk, a lombikprogramban résztvevő párok száma sajnos napról-napra nő. Bár a munkajogi szabályok biztosítják a védelmet, mégsem annyira egyértelműek, mint várandósság esetén. Meddig tart egy eljárás? Az mikor minősül befejezettnek? Két kezelés között, illetve minden egyes megkezdett eljárás esetén jár védelem?

A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb az ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.

Mi minősül emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásnak?

A választ az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, 5 esetet különböztetve meg:

– a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés („lombikprogram”),

– a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel („inszemináció”),

– ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, 

– embrió adományozással végzett embrióbeültetés,

– a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer. 

Kétirányú védelem: felmondási tilalom és mentesülés

A várandóssághoz hasonlóan, a munkavállalót abban az esetben illeti meg védelem a felmondással szemben, ha a munkáltatót tájékoztatta az eljárásban való részvételéről.

Ez tehát azt jelenti, hogy nem köteles előzetesen bejelenteni a kezelés tényét, elegendő akár akkor közölnie, amikor a munkáltató felmondást kíván közölni.

Sőt, a törvény szövege ennél is tovább megy. A 2016. június 18. napjától hatályos 65. § (5) bekezdés szerint a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről a munkavállaló legkésőbb a felmondás közlését követő 15. napon tájékoztathatja munkáltatóját annak érdekében, hogy esetében a felmondási tilalom érvényesüljön, és az ennek ellenére közölt felmondást a munkáltató írásban visszavonhassa.

A 15 nap elteltével jogszerűen a munkavállaló nem hivatkozhat e körülmény fennállására a felmondás jogellenességének indokaként.

Megítélésem szerint ennek jelentősége a postai úton közölt felmondás esetén van, amikor a munkavállaló nem tudja azonnal jelezni, hogy felmondási tilalom alatt áll.

A felmondás személyesen történő átadásakor abban az esetben jár el tisztességesen és jóhiszeműen, ha nyomban jelzi ezen körülményt.

Elméletben ugyanakkor az is felmerülhet, hogy a dolgozó nem ismerte azon szabályt, miszerint védelem illeti meg, és már csak a felmondás közlését követően jut tudomására.

További garanciális szabály, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (azaz a munkáltató köteles elengedni) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára [Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont].

Értelemszerűen ezen lehetőséget a munkavállaló akkor tudja igénybe venni, ha tájékoztatja a munkáltatót az eljárásban való részvételéről.

Tehát a reprodukciós eljárásban való részvételt ugyan nem kötelező bejelenteni, de mivel egyes vizsgálatokra rendszerint napközben, munkaidőben kerül sor, hacsak az alkalmazott nem kötetlen munkarendben dolgozik vagy rugalmas a munkaidő-beosztása, nehézkesen tudná megoldani a távolléteket (esetleg szabadság, vagy ha megalapozott, egyéb jogcímen betegszabadság, táppénz jogcímen).

A mentesülés tartamára ugyanakkor a nőnek munkabér nem jár.

A munkáltató tájékoztatása a leendő kismama számára mindig nagy dilemma: vagy azért, mert ezzel egy kevésbé családbarát munkahelyen bogarat ültethet a munkáltató fülébe („nem lehet már sokáig számítani rá, jobb mielőbb szabadulni tőle”), vagy azért, mert az esetleges sikertelenség(ek) tényére, így bánatára a kollégák folyamatos érdeklődése is emlékezteti.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül az eljárás kezdetének és végének, illetve, hogy hány alkalommal illeti meg a nőt a reprodukciós eljárásban való részvétel esetén a felmondási védelem! 

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink