Kúria: a munkaviszony helyreállítása törvényi fikció, nem számít a tényleges munkaképesség

Megosztás Tetszik

A BH2024.17. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy amennyiben a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége miatt a munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt helyre kell állítani jelentősége van-e annak a körülménynek, hogy a köztes időben a munkavállaló alkalmatlan lett volna munkaköri feladatainak az elvégzésére. Cikkünkben az ügy tanulságait ismertetjük.

A felperesi munkavállaló tánckari tag volt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya nem megfelelő értékeléséből adódóan megszüntetésre került. A felmondás közlését követően azonban a közalkalmazott jogviszonya annak tartós keresőképtelensége okán csak jóval később szűnt meg ténylegesen. A munkavállaló a felmentéssel és a minősítéseivel szemben is munkaügyi pert kezdeményezett.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a minősítéseket megsemmisítette, mely döntést a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta, illetve megállapították az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést is. Emiatt ugyanakkor a közalkalmazott a jogviszonya helyreállítását is kérhette és kérte is. Mivel a munkaviszony helyreállításra került, a munkáltatót az elmaradt bér megfizetésének kötelezettsége terhelte. A munkáltató ehhez kapcsolódóan arra hivatkozott, hogy a munkavállaló egészségi állapotára tekintettel a munkavégzésre nem lett volna alkalmas, mely körülményt az elmaradt munkabér számításánál figyelembe kell venni. Ezzel azonban a felperesi munkavállaló nem értett egyet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a Kúria döntése mögött álló jogszabályi előírásokat, valamint az ügy tanulságait.