adozona.hu
Kúria: a sztrájkolás miatti elbocsátás a diszkrimináció tilalmát is sértheti
//test-adozona.hu/munkajog/Kuria_a_sztrajkban_valo_reszvetel_miatti_el_9XM25K
Kúria: a sztrájkolás miatti elbocsátás a diszkrimináció tilalmát is sértheti
A felperes egyetemi tanársegéd munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. Tanársegédként a munkáltatónál a munkavállalók által meghirdetett sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, s hozzá volt köthető a Sztrájktévé nevű facebook csatorna is. Az intézmény a munkaviszonyát próbaidő alatt, indokolás nélkül megszüntette, melyet a munkavállaló bíróságon támadott meg, mivel úgy vélte, hogy a munkáltató lépése a politikai véleményével függött össze. Az ügy (BH2023.253.) részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
A munkaszerződés aláírását követően a felperesi munkavállaló a sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, és erről a munkáltatónak is tudomása volt. A felperes ennek során interjút készített a gazdasági igazgatóval, aki az interjú nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A felperes a kérést teljesítette ugyan, de a felvételt a gazdasági igazgató kérelme ellenére nem semmisítette meg.
Ezt követően a rektor egyenkénti megbeszélésre hívta a sztrájkolókat, így a felperest is. A felperes ugyanakkor a megbeszélésre más oktatóhoz hasonlóan – távolmaradását előzetesen bejelentve – nem ment el. Annak ellenére tette ezt, hogy közismert volt a munkáltató azon álláspontja, hogy a meg nem jelent munkavállalók munkaviszonya megszüntetésre kerül. Az alperesi intézmény végül 2020. november 25-én kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát próbaidő alatt, azonnali hatállyal megszüntette. A jogviszony megszüntetését a munkavállaló bíróságon megtámadta.
A felperes a keresetében kiemelten hivatkozott arra, hogy munkaviszonyának megszüntetésére politikai vagy más véleménye miatt került sor. Mivel ez az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti, így az Mt. alapján a munkaviszonya helyreállítását is kérte. Emellett 2020. december 1-jétől elmaradt munkabére, egyéb juttatásai és ezen összegek késedelmi kamata, továbbá 500 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy milyen álláspontot képviselt a bíróság, illetve a Kúria!
Hozzászólások (0)