hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúria: a sztrájkolás miatti elbocsátás a diszkrimináció tilalmát is sértheti

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A felperes egyetemi tanársegéd munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. Tanársegédként a munkáltatónál a munkavállalók által meghirdetett sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, s hozzá volt köthető a Sztrájktévé nevű facebook csatorna is. Az intézmény a munkaviszonyát próbaidő alatt, indokolás nélkül megszüntette, melyet a munkavállaló bíróságon támadott meg, mivel úgy vélte, hogy a munkáltató lépése a politikai véleményével függött össze. Az ügy (BH2023.253.) részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

Alapítványi fenntartású egyetem státuszához kötődött a jogvita

A munkaszerződés aláírását követően a felperesi munkavállaló a sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, és erről a munkáltatónak is tudomása volt. A felperes ennek során interjút készített a gazdasági igazgatóval, aki az interjú nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A felperes a kérést teljesítette ugyan, de a felvételt a gazdasági igazgató kérelme ellenére nem semmisítette meg.

Ezt követően a rektor egyenkénti megbeszélésre hívta a sztrájkolókat, így a felperest is. A felperes ugyanakkor a megbeszélésre más oktatóhoz hasonlóan – távolmaradását előzetesen bejelentve – nem ment el. Annak ellenére tette ezt, hogy közismert volt a munkáltató azon álláspontja, hogy a meg nem jelent munkavállalók munkaviszonya megszüntetésre kerül. Az alperesi intézmény végül 2020. november 25-én kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát próbaidő alatt, azonnali hatállyal megszüntette. A jogviszony megszüntetését a munkavállaló bíróságon megtámadta.

A felperes a keresetében kiemelten hivatkozott arra, hogy munkaviszonyának megszüntetésére politikai vagy más véleménye miatt került sor. Mivel ez az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti, így az Mt. alapján a munkaviszonya helyreállítását is kérte. Emellett 2020. december 1-jétől elmaradt munkabére, egyéb juttatásai és ezen összegek késedelmi kamata, továbbá 500 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy milyen álláspontot képviselt a bíróság, illetve a Kúria!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink