hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Közeleg a nyár, így dolgoztathat rendkívüli melegben

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Idén már március hónapban elértük a 30 fokot, így alappal tehető fel, hogy a nyár is bőségesen fog hőhullámokkal szolgálni. Érdemes tehát áttekinteni, hogy a nagy melegben a munkáltatókat milyen kötelezettségek terhelik, a munkavállalókat pedig milyen jogok illetik meg.

A munka törvénykönyve csak a kereteket szabályozza

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. §-a alapján a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint köteles foglalkoztatni. Emellett a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az Mt. 97. §-a azt is előírja, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Ezek ugyanakkor csupán az általános szabályok. A kokrétumokat, így például a zárt munkahelyek szellőzésének vagy a helyiségek, terek hőmérsékletének szabályait a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet rögzíti, így az alábbiakban ezen szabályokat is áttekintjük.

Ezek az általános kötelezettségek a rendeletben

A rendelet szerint a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Emellett a pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken is biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet. A rendelet azt is előírja, hogy olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. Zárt munkahelyeken pedig a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát is figyelembe vevő hőmérsékletet (klímát) kell biztosítani. A munkáltató azt is köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás.

Intézkedések, melyeket a munkáltató köteles megtenni

A 24 °C érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni. A melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról is gondoskodni kell.

Szempontok, amelyekre ügyelni kell

Ügyelni szükséges arra, hogy a rendelet a hőmérséklet meghatározásakor nem a „rendes” hőmérsékletet jelöli meg, annak vizsgálata tehát speciális eszközt, szakértelmet igényel. Emellett a kötelező pihenőidő tekintetében érdemes szem előtt tartani, hogy az nem minősül az Mt. szerinti munkaközi szünetnek, hanem az az Mt. 55. § (1) szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján történő munkavégzés alóli mentesülést takar, melynek időtartamával a munkaidő nem hosszabbodik meg. Fontos körülmény, hogy ez a szünet a munkavállalóval nem dolgoztatható le. Amennyiben pedig a munkáltató ennek pótlására munkavégzést rendel el ezt rendkívüli munkavégzésnek kell tekinteni, melyre a munkavállalónak pótlékot is kell fizetni. A foglalkoztatás-felügyelet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a pihenőidő a munkaidő részét is képezi, melyre munkabér is jár.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink