Kötetlen munkaidő: kirúgták a dolgozót, mert nem jelent meg személyesen a munkahelyén, a kárfelelősségről döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

A munkavállalói kárfelelősség feltételeit vizsgálta a Kúria nemrégiben hozott döntésében. Cikkünkben ismertetjük az ügy fontosabb megállapításait.

Az orosz anyanyelvű, hosszabb ideje Magyarországon élő, és magyarul jól beszélő munkavállalóval 2018. szeptember 3-ától létesített határozatlan idejű munkaviszonyt, kereskedelmi tervező-szervező (külkereskedelmi szervező-értékesítő) munkakörre, napi 8 óra munkaidővel. A munkaszerződésben a felek megállapodtak abban, hogy a a munkavállaló feladatait otthonról, kötetlen munkaidőben, telephelyen kívül végzi, azzal, hogy a munkáltató kérésének megfelelően, előre egyeztetett napokon a cég telephelyén látja el a feladatait.

A munkavállaló a munkáját rendszeresen otthonról, számítógépen és telefonon végezte, az általa megtett intézkedésekről, a kapcsolatfelvételekről és azok eredményeiről, valamint az ügyfelek igényeiről, kifogásairól rendszeresen telefonon és e-mailben tájékoztatta felettesét. Vele hetente egy alkalommal személyesen is találkozott a munkáltató telephelyén, ahol 2019. február 18-áig munkamegbeszéléseket folytattak. Ezt követően már nem jelent meg a munkáltató telephelyén.

A munkáltató 2019. március 11-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát,  a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. paragrafusának (2) és (4) bekezdéseiben foglalt magatartási követelmények megsértésére hivatkozva. Intézkedésében az Mt. 179. paragrafusának (1) és (3) bekezdései alapján felszólította a felperest, hogy 4 havi távolléti díjának megfelelő összeget (3 millió 600 ezer forintot) kártérítésként fizessen meg számára.

Elsődleges károkozó magatartásaként a munkavállaló kiközvetítéséért a Dr. T. Kft. munkaerő-közvetítő részére kifizetett 2 millió 700 ezer forint díjazást igényelte. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a munkavállaló tevékenysége nem eredményezett hasznot a munkáltató részére, szerződés megkötésére nem került sor, így elmaradt vagyoni előnye – a felperes helyén alkalmazott új munkavállaló tevékenysége alapján számítottan – 3 748 428 forint volt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogyan döntött az ügyben a Kúria!