Koronavírus elleni oltás: kényszeríthet a kormány, a Kúrián is pert vesztett az elbocsátott munkavállaló

Megosztás Tetszik

Megtagadta a koronavírus elleni oltást az 1997. június 1-jétől közalkalmazotti, majd egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló, ezért a munkáltató 2021. október 12-én kelt felmondással, azonnali hatállyal, végkielégítés fizetése nélkül megszüntette a jogviszonyát a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. kormányrendeletre hivatkozva. A munkavállaló bírósághoz fordult, a Kúria döntött az ügyben (BH2023.252.).

A felperes keresetében mintegy hárommillió forint végkielégítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 77. paragrafusa és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 13. paragrafusa, valamint annak végrehajtásáról szóló 528/2020. kormányrendelet 29. paragrafusának (1) bekezdése alapján.

Álláspontja szerint az irányadó kormányrendelet, mely felhatalmazta a munkáltatót munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetésére, megfosztotta a végkielégítéstől, ezáltal megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyvben rögzített jogát a tulajdon védelméhez. A támadott rendelkezés beavatkozást jelent a tulajdonhoz való jogba, ezért meg kell felelnie az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében lefektetett szükségességi és arányossági követelményrendszernek, ebben az esetben azonban ez nem állapítható meg.

Véleménye szerint jogviszonya megszüntetése nem feleltethető meg az Mt. 64. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja szerinti azonnali hatályú felmondásnak sem, arra voltaképpen az Mt. 64. paragrafusának b) pontja szerinti módon (felmondás) került sor. A felperes szerint az azonnali hatályú, végkielégítés fizetése nélküli jogviszony-megszüntetés jogi szempontból olyan helyzetet teremt, mintha az oltást elutasító egészségügyi dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos lényegi kötelezettségszegést követett volna el. A végkielégítés olyan jogos váromány, amit a dolgozók értékteremtő munkájukkal és lojalitásukkal vívnak ki, és amelynek funkciója a munkáltató érdekkörére visszavezethető felmondással előidézett egzisztenciális válság kompenzálása.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a Törvényszék, majd a Kúria döntését!