Kit, mire kötelez a tanulmányi szerződés?

Megosztás Tetszik

Milyen kikötések szerepelhetnek a tanulmányi szerződésben? Mi minősül szerződésszegésnek, és mik a következményei? Összefoglaltuk, mire kötelesek a szerződő felek.

A tanulmányi szerződés mindkét fél számára előnyös: a munkáltató jobban képzett szakemberrel dolgozhat együtt, a munkavállaló pedig tudással gazdagodik és motiváltabb lesz, hiszen a szerződés erejénél fogva tisztában van azzal, hogy a munkáltató a jövőben is számít munkájára.

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Lényeges, hogy a tanulmányi szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése kizárólag írásban érvényes. Ennek hiányában ugyanis alkalmazni kell az Mt.-nek az érvénytelenség körében előírt jogkövetkezményeit.

A megállapodás természetszerűen határozott időre köthető meg.

Az oktatás iskolai rendszerű és nem iskolai rendszerű képzésben is megvalósulhat, tanulmányok folytathatók betanított képzésre és annak támogatására is, sőt gyakorlatszerzésre is megköthető (EBH 2001.568.).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen támogatások adhatók a tanulmányi szerződés alapján, milyen következményei vannak a szerződésszegésnek!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.