Kik, mennyiért és milyen keretek között dolgozhatnak munkaszüneti napokon?

Megosztás Tetszik

December 24-étől január 1. napjáig összesen kilenc naptári nappal, az általános munkarendet tekintve két munkanappal számolhatunk. Aki tehette, erre a két napra szabadsága kiadását kérte, mégsem töltheti azonban mindenki pihenéssel a teljes időszakot. Az ünnepek alatt is dolgoznak az éttermekben, fellépnek a színészek, üzemel a hibaelhárítás, talpon vannak az orvosok, ápolók és a közüzemi szolgáltatásban sincs megállás. A munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szabadságot az év utolsó napjáig – a törvény szerinti kivételekkel – ki kell adniuk, miközben egyébként számos szektorban munkaerőhiánnyal küzdenek. Kik dolgozhatnak, mennyiért, mikor? Milyen atipikus foglalkoztatási formák kínálhatnak megoldást?

December 24. és 27. napjai

E napok megítélése a munkaidő-beosztástól függ. Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók e két napot december 7. és 14. napjain, szombaton már ledolgozták. Erre figyelemmel 24-én és 27-én pihenőnapjukat tölthetik. Míg a ledolgozott szombatokra jogszerűen adhatott ki szabadságot részükre a munkáltató, karácsony előtti keddre és a karácsonyt követő péntekre erre nincs lehetőség. Elrendelhető azonban rendkívüli munkaidő, de annak magasabb költségei mellett érdemesebb előre átgondoltan beosztani a munkaidőt, munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazva, ezzel küszöbölve ki a hullámzó foglalkoztatást. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetén ugyanis nincs jelentősége az előbb említett munkanap-áthelyezésnek. Amennyiben tehát a munkáltató december 24. vagy 27. napjaira osztja be a dolgozót rendes munkaidőben történő munkavégzésre, önmagában ezen a jogcímen nem kell fizetnie bérpótlékot.

Ünnepek

A szabályozás igen szigorú: a munkavállaló számára munkaszüneti napra rendes munkaidőben történő munkavégzés általában nem rendelhető el, ily módon a munkavállaló nem osztható be, munkavégzésre csak kivételesen, a törvény által meghatározott esetekben kötelezhető. Ennek megfelelően karácsonykor és az újév első napján rendes munkaidőben történő munkavégzésre az alábbi esetekben kerülhet sor:

♦ a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
♦ az idényjelleggel,
♦ a megszakítás nélkül,
♦ társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
♦ külföldön történő munkavégzés esetén.

A gyakorlatban idesorolható például a színházak, mozik, éttermek, hotelek működése, az orvosi ellátás, ivóvízellátás, áram- és gázszolgáltatás, a tömegközlekedés és a benzinkutak is. De működik például az atomerőmű, melyet védelmezni is kell. Fontos, hogy a munkaszüneti napok mindig adott ország hagyományaihoz, kötődnek, ezért nem akadálya a munkavégzésnek a munkaszüneti nap akkor, ha a munkavállaló e napon külföldön dolgozik, például karácsonykor éppen kiküldetésben van Kínában. Ugyanígy itthon is dolgozhat munkaszüneti napon a munkavállaló, ha munkája során külföldre nyújt szolgáltatást.

A korlátozó rendelkezések betartására ügyelni kell. Analógiaként érdemes áttekinteni a Kúria Mfv. II. 11.094/2000. számú eseti döntését: egy konkrét munkaügyi jogvitában a munkavállaló önként jelentkezett munkavégzésre húsvét hétfőn. Az ezzel összefüggésben lefolytatott munkaügyi jogvitában a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján hozott határozatában a bíróság rámutatott, hogy a munkáltató munkaszüneti napon csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételek között foglalkoztathatja a munkavállalót nemcsak utasítás, hanem önként jelentkezés alapján is.

Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésének feltételeit a törvény azonban már szigorú feltételekhez köti. Fő szabály szerint rendkívüli munkavégzés csak annak a munkavállalónak rendelhető el munkaszüneti napon, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől eltérni a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet tenni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül rendelhető el. Arra ügyelni kell, hogy az olyan indok, miszerint megnövekedett a munkamennyiség, a megrendelések száma stb., nem alapozza meg a karácsonyra történő beosztást az olyan munkavállaló számára, akinek egyébként e napra munkaidő nem rendelhető el, ezért ugyanis a munkaügyi hatóság szigorúan bírságol.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogy a munkaszüneti napon történő munkavégzés után mennyi bérpótlék jár a munkavállalónak, illetve a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozás számára az atipikus foglalkoztatás milyen előnyöket biztosíthat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.