Kevés a dolgozó, sok a munka: kell-e mindig szakképzettség?

Megosztás Tetszik

Meghatározhatja-e a munkáltató a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget abban az esetben, ha jogszabály írja elő az adott tevékenységhez kapcsolódó szakképzettség meglétét, tekintettel a szakemberhiányra? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

Ha jogszabály előírja, hogy bizonyos tevékenységhez milyen szakképzettség szükséges, de ezzel nem rendelkezik a munkavállaló, akkor alkalmazhatja őt a munkáltató a meglévő végzettség hiánya nélkül is? – kérdezte olvasónkPéldául, ha a munkaköri leírás vagy a tájékoztató szerint az adott munkakör betöltéséhez a munkáltatónál elég a 8 általános iskolai végzettség (bár jogszabály szerint a munkakör betöltéséhez kellene szakképzettséggel rendelkeznie), akkor foglalkoztatható a szakképzettség nélküli munkavállaló? Azért fontos a kérdés, mivel az adott területen nincs elég szakképzett munkaerő, ezért kénytelen a munkáltató betanítani embereket az adott munkakörök ellátására. Nyomdaipari területről van szó.

Elviekben a 21/2010. NFGM-rendelet előírja a szakképesítést a nyomdaiparban. Ha felveszi a cég a munkavállalót az adott munkakörre betanított munkásként, mert nem ragaszkodik a képesítés meglétéhez, megsért bármilyen jogszabályt? És mivel nincs szakképzettsége a munkavállalónak az adott munkakör betöltéséhez (bár a jogszabály előírja a szakképzettséget), lehet-e kiindulási alap a béreknél a minimálbér, vagy nem, mivel a munkakör szakképzettséget igényel, és ebben az esetben a garantált bérminimumot mindenképpen meg kell neki adni? – ecsetelte olvasónk.

Adott tevékenység ellátásához szükséges szakképesítésről rendelkező jogszabálytól – egyebek között a kérdező által is hivatkozott 21/2010. NFGM-rendelettől – nem lehet eltérni, az mindenkire nézve kötelező rendelkezéseket tartalmaz (kivéve, ha maga a jogszabály enged kivételt, de jelen esetben nem erről van szó) – hangsúlyozta válaszában

A munka törvénykönyve (Mt.)  27. paragrafusának (1) bekezdése szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. A semmis megállapodás érvénytelen. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt pedig a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el (Mt. 29. § (1) bekezdés). Ilyen esetben a munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az előbbiek alapján meg kell szüntetni.

Azaz amennyiben jogszabály adott tevékenység ellátását (például kivágó gépek kezelése, nyomóforma készítése) szakképesítéshez köti, azt a munkáltató egyoldalúan nem változtathatja meg, ezért csak olyan munkavállalóval létesíthet munkaviszonyt, aki megfelel az előírt követelményeknek. A szakemberhiány nagy gond, szakértőnk álláspontja szerint még ezen alapos ok sem írja felül a jogszabályi rendelkezéseket.

A szakképzettségért járó bér (garantált bérminimum) kifizetésének két feltétele van:

– az adott munkakör igényelje a középfokú végzettséget vagy szakképzettséget, és

– egyidejűleg ezzel a dolgozó rendelkezzen is. Azaz nem kötelező legalább a garantált minimálbér megfizetése abban az esetben, ha a munkáltató nem köt ki alkalmazási feltételként középfokú végzettséget (feltéve, ha jogszabály sem írja elő).