Mitől lesz egy munkakör készenléti jellegű?

Megosztás Tetszik

Olvasónk készenléti jellegű munkakörben, napi 18 órában – amely túlnyomórészt éjszakára esik – készül munkát vállalni. Szerette volna megtudni, hogy szabályszerűen ez milyen feltételek mellett valósítható meg. A kérdésre Hajdu-Dudás Márta ügyvéd, munkajogász adott választ.

A kérdés részletesen így hangzik: egyéb őr készenléti jellegű munkakörben szeretnék dolgozni. A munka napi 18 óra és nagy része éjszakára esik. A munkáltatónál a munka nem folyik többműszakos munkarendben. Mennyi bérpótlékot kell számfejteni, és milyen jellegűeket, ha a munkáltatóval napibérben történik a megállapodás? Egyáltalán dolgozhat ennyit egy nap valaki a jogszabályoknak megfelelően?

SZAKÉRTŐI VÁLASZ

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 91.§ alapján készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Gyakori hiba, hogy a munkáltató rögzíti a munkaszerződésben a munkakör készenléti jellegét, majd kényelmesen hátra dőlve alkalmazza a kedvezőbb szabályokat, noha meg sem felel a törvényi feltételeknek. Lényeges: nem a kérdésben jelzett munkavállalói szándék, és nem a felek megállapodása az irányadó. Bár a készenléti jellegűvé minősítés valóban a munkáltató döntési körébe tartozik, azonban a munkavállaló a munkaidő-beosztással és a díjazással összefüggésben munkaügyi jogvitában vitathatja, hogy a munkaköre valóban készenléti jellegűnek minősül-e. A készenléti jellegű munkaköröket nem lehet általában felsorolni, hanem mindig esetről esetre vizsgálni kell, hogy a konkrét munkáltatónál, a konkrét pozíció megfelel-e a fenti egyik vagy másik típusnak.

Azért van kiemelt jelentősége a készenléti jellegnek, mert ehhez a törvény eltérő munkaszervezési szabályokat fűz, amelyek a munkáltatóra kedvezőbb, rugalmasabb munkaszervezést tesznek lehetővé. Ezek a következők:

♦ a munkaközi szünetet a munkaidő részeként kell a munkáltatónak kiadnia;
♦ a munkavállaló napi munkaideje a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján 12 órára emelhető;
♦ a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje a felek megállapodása alapján heti 72 óra lehet;
♦ a munkavállaló vasárnapra rendes munkaidőre beosztható;
♦ a 6 hónapos munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak megállapítható;
♦ a munkavállaló napi pihenőideje az általános 11 órával szemben 8 órára csökkenthető.

Azaz, ha a munkakör készenléti jellegűnek minősül, abban az esetben, ha ebben megállapodnak, beosztható napi 18 óra tartamú munkavégzésre is a munkavállaló. Ezt megelőzően a feleknek – a munkáltató érdekében – érdemes lenne felemelniük a napi munkaidő mértékét (maximum 12 órára), ez fogja részben meghatározni a bérpótlékra jogosultságot is. Például napi 10 óra tartamú munkaidő esetén 2020. januárban a munkavállaló törvényes munkaideje 22 munkanap × 10 óra = 220 óra. Amennyiben a ledolgozott órák száma ezt nem fogja meghaladni, abban az esetben munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő nem merül fel. Túlmunka ennek ellenére lehet, ha például adott napon a dolgozó 22 óráig volt beosztva, de helyette 24 óráig kellett dolgoznia.

A szombati és vasárnapi munkavégzésre figyelemmel külön bérpótlék nem jár.

Éjszakai munkavégzés (22:00 – 06:00 óra közötti időtartam) esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár. Ez alól kivételt képez, ha jár műszakpótlék a munkavállalónak, a kettőre egyszerre ugyanis nem jogosult.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén minden esetben 100 százalék mértékű bérpótlékot kell fizetni.