hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Készenlét vagy készenléti jellegű munkakör? Nem mindegy

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A készenlét és a készenléti jellegű munkakör hangzásuk alapján mintha egymás szinonimái lennének. Ez azonban nem így van, a hasonlóság csak látszólagos. Jelen cikk célja a két jogintézmény közötti különbség bemutatása.

Készenlét

A készenlét olyan időszakot jelent, amikor a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül a munkáltató rendelkezésére áll, egy általa választott helyen.

A törvény ahhoz képest különbözteti meg az ügyeletet a készenléttől, hogy a munkáltató előírja-e a munkavállaló számára a rendelkezésre állás helyét. Amennyiben előírja, akkor ügyeletről, ha pedig a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló maga határozhatja meg, készenlétről beszélünk, azzal, hogy készenlét esetén a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul kell munkavégzésre rendelkezésre állni.

Készenlétről van szó például, ha a karbantartó a napi munkaideje teljesítése után hazamegy, úgy, hogy másnap reggel hat óráig készenlétben van.

A rendelkezésre állás elrendelésére az Mt. 108. § (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, mely szerint ezt a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni.

További előírás, hogy a rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre kell közölni a munkavállalóval. E körben is érvényesíthető az a kivételes lehetőség, mely szerint a munkáltató az adott napra vonatkozó rendelkezésre állás elrendelését legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merült fel. A közlés, illetve a módosítás szóban is megtörténhet, kivéve, ha a munkavállaló írásban kéri az elrendelést.

A törvény szerint 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás

› a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,

› baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá

› a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.

A készenlét idejére a munkavállalót alapbére 20%-a illeti meg, kivéve, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül. Ez ugyanis munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyre az alapbérén túl 50% túlórapótlék is megilleti a munkavállalót.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a készenléti jellegű munkakörre vontkozó főbb előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink