hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nincs védelmük a súlyosan beteg dolgozóknak, csak a fogyatékosság kötelezi a munkáltatót

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Beszámoltunk már korábban arról, hogy 2023.01.01. napjával a munka törvénykönyve (Mt.) távolléti díjra vonatkozó szabályait a jogalkotó megváltoztatta, és kizárta ebből a körből a munkaköre ellátására egészségileg alkalmatlan munkavállalót. Ennek következtében jelenleg az érintettek sem állásidőre járó juttatásra, sem pedig távolléti díjra nem jogosultak, a munkáltatót pedig foglalkoztatási kötelezettség sem terheli. Így – felmondás hiányában, melyre a munkáltatónak kötelezettsége nem áll fenn – maguk után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.

A Kúria ebben az évben egy ezen kérdést érintő munkaügyi perben hozott döntést (BH2024.16.), melyet az alábbiakban ismertetünk:

A munkavállaló a segédmunkási munkakörére alkalmatlanná vált

A munkáltató 2021. május 5-én kelt levelében tájékoztatta a felperesi munkavállalót, hogy a táppénz joga 2021. március 30-án lejárt, az orvosi alkalmassági vélemény alapján munkakörében nem alkalmas munkavégzésre, erre tekintettel a munkáltatót foglalkoztatási, illetve munkabér-fizetési kötelezettség nem terheli. Emellett arról is tájékoztatta, hogy a végzettségének megfelelő, illetve a komplex minősítést végző szakértői bizottság által megadott orvosi rehabilitáció kizáró tényezői szerint másik munkakört nem tud felajánlani, így a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel.

Kapcsolódó cikkünk:
Így változtak az orvosi alkalmassági vizsgálat és a munkavédelmi oktatás szabályai

A munkáltató 2021. március 31-étől a munkavállalót így nem foglalkoztatta, munkabért nem fizetett neki. A munkavállaló a munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondta arra tekintettel, hogy a munkáltató nem volt hajlandó a munkaviszonyt felmondani, illetve kérése ellenére sem biztosított munkát, pedig az Mt. 51. § (1) és (3) bekezdése alapján kötelessége lett volna a képzettségének és állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani. A munkáltató magatartásával, azzal, hogy a munkaviszonyt fenntartotta, de munkabért nem fizetett számára, anyagilag is ellehetetlenítette. Végezetül azzal is érvelt, hogy a munkáltató megsértette az Mt. általános magatartáskövetelményeit, közöttük a joggal való visszaélés tilalmát.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogyan döntött az ügyben a Kúria!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink