Jubileumi jutalom számítása

Megosztás Tetszik

Egyházi fenntartású intézményből nők kedvezményes nyugdíjával nyugdíjba vonuló dolgozó esetén a jubileumi jutalom számításánál a 40 évbe beszámítható-e az az időszak, melyet a munkavállaló/közalkalmazott más szférából, vállalkozói szférából hozott? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Az a kérdésem, hogy egyházi fenntartású intézményből nők kedvezményes nyugdíjával nyugdíjba vonuló esetén a jubileumi jutalom számításánál a 40 évbe beszámítható-e az az időszak, melyet a munkavállaló/közalkalmazott más szférából, vállalkozói szférából hozott? Tehát van vállalkozói szférából, munkaviszonyban eltöltött szolgálati idő 34 év, és van egyházi fenntartású intézményben – amelyre a munkaviszonyos és a Kjt. is vonatkozik – 6 év szolgálati idő. Jogosult-e a 40 évhez kapcsolódó jubileumi jutalomra? Egyébként az előzetesen eltöltött időt a besorolásnál beszámították. Vajon beszámít-e most is? És akkor ez a felmentési időnél is érvényes lesz-e? Mégpedig az alap 60 napos felmentési idő meghosszabbodik-e 6 hónappal?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Tisztelt Kérdező,

csupa jó kérdés, vegyük akkor sorra ezeket!

Először is megállapíthatjuk, hogy amennyiben a jogviszonyok mindegyike összeszámítható lenne, akkor a jubíleumi jutalomra való jogosultság, a szolgálati idő számítása és az azon alapuló végkielégítés számítása is azonos lenne. Nézzük egymás után:

Jubíleumi jutalom:

A  közalkalmazotti jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 78. §-a a következőképpen rendelkezik:

78. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

Meg kell tehát nézni, hogy mi minősül jogosító jogviszonynak a Kjt. 87/A §-a alapján.

E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Kjtv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

i) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltött időt.

Ez tehát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő fogalma, és ez határozza meg a Kjt. 33. §-a szerinti felmetési időt is.

A fentiek alapján véleményem szerint a tisztán munkaviszonyban, illetve vállalkozói jogviszony keretében töltött időtartamok nem számíthatóak bele a közszolgálati jogviszony tartamába. Jogpolitikailag sem ez a szabályozás célja.