Megint változna a munka törvénykönyve: ki, mit szeretne?

Megosztás Tetszik

A munka törvénykönyve módosításáról tárgyal a kormány a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Az alábbiakban a legfontosabb vitás területeket, illetve a jövő év elején hatályba lépő módosításokat mutatjuk be.

A munkavállalók prioritása a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályozása

A 2012-ben hatályba lépő és a foglalkoztatás rugalmasabbá tételét célul kitűző jogszabályi változások több ponton hátrányosan módosították a munkavállalói jogokat. Ezek közül a legfontosabb változások a munkaviszony megszüntetésének területét érintették. Az új munka törvénykönyve (Mt.) hatályba lépéséig ugyanis a munkáltatói jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek több, súlyos jogkövetkezménye is lehetett.

Egyrészt a munkavállalók kérhették az eredeti munkakörükben történő továbbfoglalkoztatásukat, mely a gyakorlatban azt jelentette, hogy pernyertesség esetén a munkáltató a visszahelyezés időpontjáig járó kiesett munkabérüket is köteles volt megtéríteni. Az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés ugyanakkor a hatályos szabályozásban most csupán kivételesen kérhető.

Ezzel egyidejűleg a munkavállalók nem jogosultak büntető jellegű (szankciós) kártérítésre, amire korábban az eset körülményeinek függvényében lehetőség volt. Marad tehát az elmaradt munkabér megtérítése, mint fő (lényegében az egyetlen) munkavállalói követelés.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből kiderül, miért jogos a munkavállalók elvárása, milyen nagy változtatásokat sürgetnek a munkáltatók, hogy leküzdhessék a munkaerőhiányt, és mely szabályok változnak 2018. január 1-jétől!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.