Szakképesítés ipari, kereskedelmi állásoknál: itt vannak a rendeletek

Megosztás Tetszik

Egyes tevékenységek gyakorlóitól az állam – mint szabályozó – megfelelő képesítést követel meg. A szabályozás mögött számos ok húzódhat meg. Ilyen lehet aképesítés, munkavállaló védelme (ne sérüljön meg munkavégzés közben), a vásárló/fogyasztó biztonságának a garantálása, valamint a környezet megóvása. Cikkünkben részletezzük az egyes ágazatokra vonatkozó jogszabályokat.

Világszerte jellemző tendencia azonban a képesítési követelmények egyszerűsítése, azaz, hogy a felsorolt célok maximális védelme mellett – lehetőség szerint – kevéssé és csak a szükséges mértékben korlátozzák a gazdasági alanyok mozgásterét.

Egyes állások képzettséghez, végzettséghez kötöttségére vonatkozó előírások felbukkanhatnak az ágazati szabályok között (például a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben), illetve rendeletekben, attól függően, hogy mi az adott terület fő szabályozó eszköze.

A kereskedelem/vendéglátás (és kapcsolódó részében az ipar) területén a kiindulási pont a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. paragrafusa, amely csak felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz, konkrétumokat nem, azokat a különféle rendeletek írják elő.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk, hogy az egyes ágazatokban mely rendeletek szabályozzák a szakképesítésre vonatkozó előírásokat, s miként változtak az elmúlt időszakban.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.