Így verik át az őrző-védőket

Megosztás Tetszik

A személy- és vagyonvédelmi ágazatban találták a legtöbb visszaélést a munkaerő-kölcsönzési szabályok betartásának ellenőrzésekor a munkaügyi felügyelők – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből.

A munkaerő-kölcsönzési célvizsgálat tapasztalatai szerint a személy-és vagyonvédelmi ágazatban ezt az atipikus foglalkoztatási formát nem a szabályozás céljának megfelelően alkalmazzák a munkáltatók, és további munkajogi szabályokat is megszegve, nagymértékben sértik a munkavállalók alapvető jogait. Ebben az ágazatban jellemzően illegális vagy féllegális keretek között működnek a munkaerő-kölcsönző cégek, előfordul, hogy a felek munkaerő-kölcsönzési szerződést kötnek, azonban a kölcsönbeadóként szereplő céget munkaerő-kölcsönzőként nem vették nyilvántartásba, vagy a nyilvántartásból időközben törölték – hívják fel a figyelmet a jelentés készítői.

A célvizsgálat során több mint 800 foglalkoztató több mint 5000 munkavállalójának alkalmazását ellenőrizte a munkaügyi hatóság, az összes vizsgálat közel fele a vagyonvédelmi ágazatot érintette.

A jelentés készítői megemlítik, hogy a munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert adatokon alapulnak. Az ellenőrzött munkáltatók 75 százalékánál várható szabálytalanság megállapítása, e cégek foglalkoztatják az ellenőrzött munkavállalók 62 százalékát. Előreláthatólag 40 esetben szabnak ki munkaügyi bírságot, a többi ügyben szabálytalanságot megállapító határozatot adnak ki, illetve figyelmeztetik a cégeket.

A nyilvántartással kapcsolatos szabályok figyelmen kívül hagyásán túl jelentős a munkaidőre vonatkozó jogszabályok megszegése miatt hozott intézkedések száma, sok esetben sértették meg a munkaidő-beosztásra, valamint a napi munkaidőre vonatkozó törvényi előírásokat - derül ki a jelentésből.

A célvizsgálat során az egyik leggyakoribb jogsértés volt, hogy a kölcsönbe adó munkáltatók jelentős része csak a munkaszerződések megkötésének és a munkavállaló bejelentések idejére veteti magát nyilvántartásba, majd a munkaerő kihelyezését követően törlik a nyilvántartásba vételt – áll a jelentésben.