Így vállalhat alkalmi munkát munkaviszony mellett

Megosztás Tetszik

Vállalhat-e alkalmi munkát az, akinek van nyolcórás munkaviszonya is egy cégnél, és milyen adófizetési szabályok vonatkoznak rá? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária és Surányi Erzsébet szakértőink válaszoltak.

"Ha valakinek van 8 órás munkaviszonya egy cégnél, vállalhat-e alkalmi munkát az egyszerűsített munkavállalás szabályait betartva? És ha igen, az esetben összeadódik a jövedelme, vagy ha a napi 4670 forint összeget keresi, azután nem kell szja-t fizetni?" – kérdezte olvasónk.

Ha azonos munkáltatónál létesülne az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, a munka törvénykönyve (Mt.) 201. § (1) bekezdése az irányadó, mely szerint érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Azaz erre nincs lehetőség.

Amennyiben más munkáltatónál létesülne az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, főszabály szerint nincs kizáró oka. Az Mt. az általános magatartási szabályok körében az alábbiakról rendelkezik:

6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Az Mt. kifejezetten nem írja elő a munkaviszony mellett egy további munkaviszony létesítésének tilalmát (beleértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt is), azonban az együttműködési kötelezettségből levezethető, hogy a munkavállaló köteles bejelenteni a további munkaviszony létesítésére irányuló szándékát a munkáltató felé.

A munkáltató jogos gazdasági érdekével kapcsolatban:

8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

(2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell.

A törvény szabályozza a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartására vonatkozó alapvető rendelkezéseket, ami összefüggésbe hozható a munkavállaló által létesíteni kívánt további jogviszony tartalmával is. Azaz a munkavállaló munkaidején kívüli magatartása csak akkor korlátozható, ha közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

Ennek megfelelően a további munkaviszony (az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) létesítése ezen feltétel teljesülése esetén tiltható meg. Ha a munkavállaló nem ért egyet a döntéssel, munkaügyi pert kezdeményezhet.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. (Efo) törvény 9. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak értelmében az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és arról bevallást benyújtania, kivéve, ha az e foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Amennyiben a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell bevallania. A filmipari statisztaként végzett – az említett törvény hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani és azt nem kell bevallani.

Az Efo-törvény 9. § (2) bekezdésének 2015. január 1-jétől hatályos előírása szerint, ha a foglalkoztatott részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, mentesített keretösszegnek a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát kell tekinteni.

Ez a rendelkezés az egyszerűsített foglalkoztatásból 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a magánszemély számára kedvezőbb [Efo-törvény 17. § ].