Így trükköznek a munkáltatók a bérekkel női és férfi dolgozó között

Megosztás Tetszik

Gyakori és statisztikailag igazolt probléma, hogy a nők keresete alacsonyabb, mint az azonos munkakört betöltő férfiaké. Milyen alapon tehetnek különbséget a munkáltatók a munkavállalók között, s mennyire lehet trükközni a bérpótlékokkal, jutalmakkal? Itt a válasz.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. (Esélytörvény) általános jelleggel deklarálja a diszkrimináció tilalmát, meghatározza az alapfogalmakat, majd egyes területek vonatkozásában részletezi az előírásokat (foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés, áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele).

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

A leggyakoribb jogsértés a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne (például neme, faji hovatartozása, nemzetisége, anyanyelve, fogyatékossága, politikai vagy más véleménye, anyasága vagy apasága, életkora).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetekben tehet különbséget a munkáltató világnézeti meggyőződés alapján, női és férfi dolgozó között, s mikor lehet alacsonyabb bért meghatározni a próbaidő alatt.