Így lehet visszaszerezni a tévesen utalt bért, egészségügyi ellátást

Megosztás Tetszik

Mennyi időn belül, milyen módon követelheti vissza a kifizető szerv a jogalap nélkül "tévesen" kiutalt juttatást, például munkabért vagy táppénzt? A jogi szabályozás egyértelmű és pontos szabályt fogalmaz meg erre vonatkozóan, az alábbiakban ezeket a szabályokat ismertetjük.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) úgy rendelkezik, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon belül írásban követelhető vissza.

Jogalap nélkül kifizetett a munkabér például az, ha duplán utalta át a munkáltató bérszámfejtője a munkavállalónak a munkabért, vagy arra az időszakra is bért utalt, amikor a munkavállaló – például a hozzátartozójának tartós ápolása céljából – fizetés nélküli szabadságon volt. Ha jogalap nélkül kapott munkabért a munkavállaló, akkor írásban fel kell szólítani a annak visszafizetésére. A felszólítást a kifizetést követően azonnal, de legkésőbb a kifizetést követő 60 napon belül meg kell küldeni.

Mi történik, ha 60 napon túl ocsúdik fel a kifizető?

A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fenti példánál maradva, ha a bérszámfejtő minden hónapban hiánytalanul utalta a munkabért, azonban az egyik hónapban duplán teljesíti azt, és a munkavállaló 70 nap elteltével kapja meg a visszafizetésre vonatkozó felszólítást, akkor nem lesz helytálló a munkavállalónak az a hivatkozása, hogy csak 60 napon belül lehetett volna visszakövetelni a többletként kifizetett egyhavi bért. Ebben az esetben ugyanis a munkavállalónak észre kellett vennie, "fel kellett ismernie" a dupla bérfizetést.

Jogalap nélkül kifizetett táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény erre az esetre vonatkozóan úgy szól, hogy az, aki jogalap nélkül vett fel táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték.

Azaz, ha a keresőképtelen személy például egy olyan nyugdíjas munkavállaló, akinek a béréből nem vonták le a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (mert nyugdíjas, és a nyugdíjának a folyósítása nem szünetel), és a kifizetőhelyi ügyintéző táppénzt állapít meg, akkor a ellátás felvételétől számított 90 napon belül írásban kell az így kifizetett jogalap nélküli táppénzt visszakövetelni. Kilencven nap elteltével csak attól lehet visszakövetelni a jogalap nélkül felvett ellátást, akinek az ellátás felvétele felróható.

Más a szabály viszont akkor, ha valakinél azért állapítják meg a jogalap nélküli ellátást, mert az ellátásban részesülő biztosított korábban bevallott jövedelemadatait az állami adóhatóságnál módosították. Ha például a táppénz összegének megállapításakor figyelembe vett jövedelemadatok változtak, akkor ezen módosított jövedelemadatok alapján újra meg kell állapítani a táppénzt.?

Ha ennek következtében a táppénzben részesülőnek vissza kell fizetnie az ellátást vagy annak egy részét, akkor ez esetben nem érvényesül sem a fenti időkorlát, sem a felróhatóság szabálya. Vagyis felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt az ellátásban részesülő visszafizetni.