adozona.hu
Így lehet húsvétkor dolgoztatni a munkavállalókat
//test-adozona.hu/munkajog/Igy_lehet_husvetkor_dolgoztatni_a_munkavall_S4JXI1
Így lehet húsvétkor dolgoztatni a munkavállalókat
Hogyan lehet a húsvéti ünnepek alatt (idén április 20-án és 21-én) dolgoztatni a munkavállalókat, és milyen díjazás jár a munkaszüneti napokon végzett munkáért? – kérdezték olvasóink.
A munka törvénykönyve taxatíve felsorolja a munkaszüneti napokat, és arról is rendelkezik, hogy munkaszüneti napra milyen esetekben osztható be rendes munkaidő. Erre kizárólag
– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
– az idényjellegű,
– a megszakítás nélküli munkakörben,
– a társadalmi közszükségletet kielégítő (például közművek, tömegközlekedés), vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén (például nemzetközi ügyfélszolgálatnál dolgozó munkavállaló), illetve
– a külföldön történő munkavégzés során van lehetőség.
A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
– a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (például vendéglátás, benzinkút, idegenforgalom, mozi, hotel), vagy
– baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor (pl. őrző-védő szolgálat, orvosi ellátás).
Idényjellegű a munkáltató tevékenysége, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik (például aratás, szüret).
A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
– társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (például víz, távhő, közlekedés, távközlés), vagy
– a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.
A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalékos bérpótlék illeti meg. A bérpótlék minden esetben jár, független attól, hogy a fent felsorolt lehetőségek közül melyik alapján rendelte el a munkavégzést a munkáltató. A munkavállaló részére 100 százalékos bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék mértékű bérpótlék jár a dolgozó részére. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
A munkaszüneti nap után – ha ezen a napon a munkavállaló nem dolgozott – nem jár külön díjazás, távolléti díj a munkavállalónak, kivéve azt az esetet, ha óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatják, és a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt csökkenne a teljesítendő munkaideje.
Húsvéti ünnepek: négy nap, három nap, két nap, egy nap – ahány ország, annyi szokás |
A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a nicaeai zsinat i. sz. 325-ben döntött arról, a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21.) után következő holdtöltét követő vasárnap ünnepeljük a húsvétot – amely mindig a március 22-e és április 25-e közötti időre esik. Ez az időpont a húsvét megünneplésére csak a 8. század óta vált általánossá.
Magyarországon az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa pedig 1771-ben két napra csökkentette az ünnep idejét. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották azt (például Ausztriában vagy Spanyolországban már nem).
Majd a Rákosi-diktatúra idejében egyáltalán nem volt munkaszüneti nap a húsvét, ez derül ki például az 1955. évi naptárból. Nem kellett viszont dolgozni április 4-én („Felszabadulásunk ünnepe”) és kétnapos volt a „Munka ünnepe” (május 1. és 2.). Számos európai országban – például Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában – a húsvét előtti péntek (Nagypéntek) is munkaszüneti nap. Magyarországon is volt már erre irányuló kezdeményezés, ez azonban egyelőre nem valósult meg. Idén húsvétot április 20. és 21. napjain ünnepeljük. |
Hozzászólások (0)