Így követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér

Megosztás Tetszik

Hogyan igényelheti vissza a munkáltató a dolgozójának jogalap nélkül kifizetett munkabért? Az Adózóna szakértője, dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Cégünk alkalmazottja édesapa lett, amiért meg is kapta az 5+5 nap apaszabadságot. A gyermek azonban nem került a nevére, mert az édesanya nem tudta lebonyolítani a válást az előző párjával a szülés időpontjáig. Ebben az esetben hogyan tudja cégünk visszaigényelni a kifizetett összeget? Mennyi az elévülési idő?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munka törvénykönyve (Mt.) 164. § alapján a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Álláspontom szerint jelen esetben jogalap nélküli kifizetés történt, melyet a munkavállalónak fel kellett ismernie, így hároméves elévülési idő áll rendelkezésre a visszakövetelésre.

Egyik lehetőség az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólítás. A kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét ugyanis a munkáltató fizetési felszólítás útján is érvényesítheti.

A fizetési felszólítást egyértelműen kell közölni (ajánlott, tértivevényes levél útján, vagy személyesen az átvétel igazolásával) írásba foglalva, a végrehajtási feltételnek való megfelelőség érdekében pontosan tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, továbbá a jogorvoslati kioktatást (azt, hogy ha a munkavállaló vitatja, 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ennek hiányában ugyanis 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet).

Abban az esetben, ha a munkavállaló benyújtja a keresetet, a fizetési felszólításnak halasztó hatálya lesz, azaz a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre. Ha pedig a fizetési felszólítást a munkavállaló nem támadja meg, akkor a bíróság a munkáltató kérelmére – egy erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltését követően – végrehajtási záradékkal látja el, mely alapján az adott összeg (betartva a levonásra vonatkozó rendelkezéseket) levonható lesz a munkabéréből.

A fizetési felszólítás akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (például mert a munkavállaló ahhoz nem járult hozzá, már nem dolgozik a munkáltatónál stb.), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. Ilyen esetben a bíróság – az elévülési idő elteltére tekintettel – már nem vizsgálja a felszólítás jogszerűségét.

Ha a minimálbér háromszorosát meghaladná a kárigény, illetve, ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, az igénye érvényesítése érdekében közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet vagy bírósághoz fordulhat.