Így kell kiszámolni a végkielégítést

Megosztás Tetszik

Olvasónk abban kért segítséget, hogyan kell kiszámolni a korábban nyolcórás, majd négyórás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló végkielégítését. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, munkajogász szakértőnk válaszolt.

A végkielégítés mértéke az Mt. 77. § (3) bekezdésében meghatározott havi távolléti díj – utalt a jogszabályi helyre Hajdu-Dudás Mária, majd a következőképpen részletezte a számítás menetét:

A távolléti díjat

- az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,
- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett
a) teljesítménybér,
b) bérpótlék
figyelembevételével kell megállapítani.

Az esedékesség időpontja a végkielégítés tekintetében

- a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén és abban az esetben, ha jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

A távolléti díj meghatározásakor külön-külön kell számítani az alapbérre + a pótlékátalányra + a teljesítménybérre + a bérpótlékokra eső távollétidíj-hányadot, melyek együttes összege = adja meg a távolléti díjat.

A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

Az alapbéren túl az irányadó időszakban (tehát az utolsó 6 hónapban) kifizetett bérpótlékokat csak korlátozottan kell számításba venni, így a bérpótlékok közül: a műszak-, és éjszakai, a vasárnapra, az ügyeletre, és a készenlétre járó pótlékokat.

A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításával kell figyelembe venni. Ez oly módon történik, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben a munkavállaló által teljesített órák számával (osztószám).

A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

A kérdező által vázolt esetben is irányadó az Mt. 136. § (3) bekezdése, mely szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával – hangsúlyozta szakértőnk.