Így alkalmazható a munkaidőkeret

Megosztás Tetszik

Számos kérdés érkezik a munkaidőkeret szabályainak alkalmazásáról. Nem véletlen, hiszen a járványhelyzet okozta kiszámíthatatlan körülmények között rugalmasságra van szükségük a vállalkozásoknak a foglalkoztatással összefüggésben is.

Ezért érdemes munkaidőkeretet alkalmazni

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 93–94. §-a alapján a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. Ebben az esetben a munkáltató legfontosabb kötelezettsége a munkaidőkeret hosszának a meghatározása, hiszen ez az az időszak, amelyen belül a munkaidő egyenlőtlenül szétosztható.

A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.

A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap is lehet.

A munkáltató számára nyilvánvalóan az az előnyös, ha a munkaidőkeret minél hosszabb időtartamú, hiszen annál nagyobb rugalmasságot kap a munkaidő egyenlőtlen beosztásában. A járványügyi korlátozások alatt kevesebb, azt követően pedig több munkaidő kerülhet anélkül beosztásra, hogy a munkáltatónak rendkívüli munkavégzésipótlék-fizetési kötelezettsége keletkezne.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell bért fizetni a munkaidőkeret alatt, mikor jár munkaidőkeretben bérpótlék, valamint, hogy megállapodással eltérhetünk-e a munkaidőkeret szabályaitól!