hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adható juttatás versenytilalmi megállapodás alapján egyszerűsített foglalkoztatásban

  • adozona.hu

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a foglalkoztató nagyon olcsón megússza a közterheket. Mi a helyzet akkor, ha versenytilalmi megállapodás alapján ad juttatást ilyen jogviszonyban? Itt van a NAV jogértelmezése.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo tv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni – emlékeztet közleményében a NAV.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonnyal összefüggésben az Mt. 201-203. §-ai tartalmaznak rendelkezést. Az Mt. 202. § (1) bekezdése, valamint a 203. § (1)-(2), továbbá (4) bekezdése tételesen felsorolja az Mt. azon jogszabályi előírásait, melyeket nem kell, illetve nem lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatás esetén.

Az Efo tv. 7. § (2) bekezdése alapján a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén

a) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,
b) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben az Szja tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az Efo tv. 8. § (2) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára 1000 forint. A hivatkozott jogszabályhely (3) bekezdése értelmében a közteher megfizetésével nem terheli

a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék (2012. január 1-jétől szociális hozzájárulási adó), szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből – figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére – a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg) [Efo tv. 9. § (1)-(2) bek.].

Az Mt. alkalmazásában a felek versenytilalmi megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné (Mt. 228. § (1) bek.).

Az Mt. nem részletezi, hogy a versenytilalmi megállapodásban milyen munkavállalói kötelezettség határozható meg, az tipikusan a piaci versenytársnál való elhelyezkedés tilalmára vonatkozik. A versenytilalmi megállapodás érvényességéhez ennek megfelelően az szükséges, hogy

a) az a munkáltató jogos gazdasági érdekét szolgálja a munkáltató rendeltetésszerű működésének biztosítása céljából,
b) legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig álljon fenn,
c) megfelelő ellenértéket állapítson meg a munkáltató terhére, a munkavállaló által vállalt kötelezettség teljesítése fejében. Az ellenértéknek alkalmasnak kell lenni a versenytilalmi megállapodással okozott hátrány kompenzálására.

A juttatás mértékét a felek határozzák meg az Mt. 228. § (2) bekezdésében foglalt alsó korlát figyelembe vételével.

Az Mt. és az Efo tv. rendelkezései nem tiltják az Mt. versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását egyszerűsített foglalkoztatás esetén. Így a versenytilalmi megállapodás rendeltetését szem előtt tartva az adott eset konkrét körülményei alapján szükséges megvizsgálni azt, hogy a versenytilalmi megállapodás megkötése jogszerű-e, az a munkáltató jogos gazdasági érdeke védelmére szolgál-e, illetve nem irányul-e az Mt. és az Efo tv. rendelkezéseinek megkerülésére.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az Mt. alkalmazásában a munkavállalónak a versenytilalmi megállapodás alapján fizetett juttatás nem a munkavállaló által végzett munka anyagi elismerését, ellentételezését szolgálja, hanem a munkaviszony megszűnését követően teljesítendő munkavállalói kötelezettségére tekintettel járó ellenérték, amely kifizethető a munkaviszony fennállása alatt, illetve megszűnését követően is.

Az Efo tv. 8. § (1)-(2) bekezdései értelmében a munkáltató a fennálló munkaviszonyra, kizárólag annak alapján teljesített munkavégzés ellenszolgáltatásaként, a munkabérfizetéshez kapcsolódóan jogosult a kedvezményes közteher megfizetésére. A versenytilalmi megállapodás jogi természetére tekintettel azonban, az ennek alapján kifizetett ellenértékre az Mt. és az Efo tv. viszonyában nem terjednek ki az Efo tv. speciális közteherfizetés szabályai.

Tekintettel a fentiekben foglaltakra, a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett ellenérték az Szja tv. szerint

- munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, ha ezt a munkaviszony fennállása során, a munkabérrel együtt (tipikusan átalányban) kapja a magánszemély, vagy
- egyéb jövedelemként adózik, ha a munkaviszony megszűnését követően történik a kifizetés a magánszemély részére.

Munkaviszonyból származó jövedelem esetében járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn.

Az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem nem képez járulékalapot, ezért ha az ellenérték egyéb jövedelemként adózik, akkor a kifizetőt az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink