Hasznos a próbaidő kikötése, de megvannak a buktatói

Megosztás Tetszik

A próbaidőnek a munkaviszony szempontjából kiemelt jelentősége van. A felek ugyanis egymást ezen időtartam alatt ismerik meg (próbálják ki). Ugyan a próbaidő számos jogot biztosít a feleknek, de számos buktatóval is találkozhatunk. Az alábbiakban a leggyakoribb kérdéseket vesszük sorra a válaszok bemutatásával.

Ezek a próbaidő szabályai

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. § (5) bekezdése alapján a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

Az Mt. 50. § (4) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap, azaz kollektív szerződésben hosszabb időtartam köthető ki. Emellett az Mt. 192. § (5) bekezdése alapján legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani úgy, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Amennyiben például a munkaviszony 6 hónapos határozott időtartamra jön létre és a próbaidő maximális mértéke az Mt. alapján 3 hónap lenne (azaz nincsen kollektív szerződéses megállapodás) abban az esetben a próbaidő legfeljebb másfél hónapra köthető ki.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mik a próbaidő érvényes kikötés feltételei, illetve mire kell ügyelni a munkaviszony megszüntetésénél!