Ha hiszi, ha nem, kiszervezhető a munkáltatói jogok gyakorlása

Megosztás Tetszik

A munkáltatói jogok gyakorlását át lehet ruházni a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személyre vagy szervre, így például ügyvédre vagy akár ügyvédi irodára is delegálhatják azt. Az okokat és a munkáltató kötelezettségeit is összefoglaljuk, valamint bírósági döntéseket is ismertetünk.

A munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója nem azonos jogi kategóriák.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 33.§-a alapján a munkáltató az a jogképes személy, aki a munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Az ő képviseletében jár el az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója. Az ő személye a munkaviszonyban rendkívül fontos. Ezért írja elő az Mt. 46. §-ának (h) bekezdése, hogy a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől (és nem a munkaszerződés kötésétől) számított 15 napon belül írásban köteles a munkavállalót a munkáltatói jog gyakorlására jogosultról tájékoztatni. Ezt a kötelezettségét ugyanakkor például a szervezeti működési szabályzatra utalással is teljesítheti, ha úgy a gyakorló szerv vagy személy egyértelműen beazonosítható. Maga a tájékoztatás szükséges egyrészt ahhoz, hogy a munkavállaló tisztában legyen azzal, hogy a legfontosabb jogosítványokkal a munkáltató részéről ki rendelkezik, másrészt pedig kötelezettségeit ki felé szükséges teljesítenie, kinek kell elszámolnia, illetve a jognyilatkozatait kihez kell címeznie. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató nem tájékoztat, az is kiderül, hogy kire, kikre szervezhető ki a munkáltatói jog gyakorlása, és bírósági példákat is ismertetünk!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.