Gyakorlatban felmerülő kérdések a visszaélés-bejelentés kapcsán

Megosztás Tetszik

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. számú irányelvet (Irányelv) átültető 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) kihirdetése óta jelentős vita övezi, hogy az egyes vállalkozások hogyan tudnak a nem mindig pontosan körül határolt követelményeknek megfelelni. Cikkünkben a leggyakoribb kérdések megválaszolására vállalkozunk.

Mit lehet a visszaélés-bejelentési rendszer keretében bejelenteni?

Gyakori félreértés, hogy a visszaélés-bejelentési rendszer keretében bármiféle bejelentés megtehető, így a vállalkozásokat a be- és (fel)jelentések el fogják árasztani. Ez azonban nincsen így. A Panasztörvény 20. §-a alapján ugyanis a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Ezen panaszoknak ugyanakkor kifejezetten és előre meghatározott európai uniós normákhoz kell kapcsolódniuk. Ha azonban a foglalkoztató a munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben szintén bejelenthető (ezekre ugyanakkor részben eltérő, lazább szabályok vonatkoznak). Más bejelentés ebben a rendszerben nem tehető.

Amennyiben egy bejelentés következtében egyéb adat kezelésére is sor kerülne, ezen adatokat a visszaélés-bejelentési rendszerből haladéktalanul törölni szükséges. Ennek következtében nem áll fenn annak a veszélye, hogy a vállalkozásokat ezen panaszok el fogják árasztani. Annak a veszélye azonban fennáll, hogy a bejelentők nem fogják tudni megkülönböztetni a bejelenthető és nem bejelenthető panaszokat. Erre tekintettel a vállalkozásoknak a rendszer működését át kell látniuk, vagy megfelelő szakembereknek ki kell szervezniük.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, ki vizsgálja ki a bejelentéseket, és mikor hozható létre a bejelentések vizsgálatára közös „szervezet”.