adozona.hu
Gazdasági vezető számlázhat-e vállalkozóként cégcsoporton belül?
//test-adozona.hu/munkajog/Gazdasagi_vezeto_szamlazhate_vallalkozokent_KMECRM
Gazdasági vezető számlázhat-e vállalkozóként cégcsoporton belül?
Egy cégcsoport (tulajdonosi összefonódás) három cégből áll, melynél a gazdasági vezető egy céghez van bejelentve alkalmazottként. Megbízási szerződéssel vállalkozóként számlázhat-e a másik két cégnek gazdasági tevékenységet, vagy szükséges mindenképpen a bejelentés? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
1.) Bár a felek a szerződéses szabadság elve alapján maguk dönthetik el, hogy adott tevékenység ellátására egymással polgári jogi jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesítenek, azonban, ha az adott jogviszony tartalmi elemei a munkaviszony minősítő jegyeit hordozzák magukon, abban az esetben annak szabályozása alól nem vonhatják ki magukat a felek. Ha mégis megteszik, és például vállalkozási vagy megbízási jogviszonyt létesítenek egymással, abban az esetben az színlelt megállapodásnak minősül. A színlelt szerződés pedig joghatást nem válthat ki, az semmis.
Ennek megfelelően a szerződéskötést megelőzően a feleknek mérlegelniük kell, hogy az adott teendők milyen jogviszonyban láthatók el. Ahhoz, hogy ez eldönthető legyen, a tartalmi elemeket kell megvizsgálni. Ehhez el kell határolni egymástól a munkaviszony és a polgári jogi jellegű vállalkozási jogviszony ismérveit. A jogviszonyok szempontjait a maguk összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban vállalkozási szerződésről vagy leplezett munkaviszonyról van-e szó.
Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act) – webinárium |
A munkaviszonyra az jellemző, hogy
– a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik,
– a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul,
– a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli,
– a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.
Mindezek a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthetők meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelmek.
Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Ezzel szemben polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon.
2.) Egyéni vállalkozás esetén arra kell ügyelni, hogy ha adott tevékenység szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban, akkor az adott tevékenységet a magánszemély kizárólag egyéni vállalkozóként folytathatja.
Esetleg érdemes átgondolni, hogy megoldás lehet-e a több munkáltató által létesített munkaviszony (Mt. 195. §). A hatályos törvény lehetőséget ad arra, hogy több munkáltató egy munkaszerződésben megállapodjon egy munkavállalóval abban, hogy a munkaköri feladatait a munkáltatók között megosztva látja el. Ez a modell tipikusan azoknál a cégeknél fordulhat elő, ahol a munkáltatók tulajdonosa és a tevékenységi köre azonos. Tipikus példa erre, amikor több cégnek van közös bérszámfejtője, informatikusa.
A munkaszerződésben kötelező megállapodni abban, hogy a munkabért melyik munkáltató fizeti meg (ugyanis tb szempontjából a kijelölt munkaadó minősül foglalkoztatónak). A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban kijelölni egy munkáltatót az adókötelezettségek teljesítésére, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.
Hozzászólások (2)
Tisztelt Adószakértő Úr, kedves Zsolt, köszönjük szépen a hasznos kiegészítést! (Az első bekezdést külön is!)
A munkaviszony helyett megkötött megbízási vagy vállalkozási szerződés egyáltalán a NAV vizsgálatától nem lesz semmis, helyette a NAV az adójogi minősítés alapján számolja másként számolja az adókat. Az adóhatóság azonban már nem szeret ilyen ügyekben a bíróság elé kerülni, kivéve, ha a bíró volt hivatali társuk, akiről előre lehet sejteni, hogy ilyen kétséges ügyekben nem ítél a volt kollégái ellen (ezt nemrég tapasztaltuk például Debrecenben, de más törvényszéki bírók is előszeretettel ítélkeznek az állam javára).
Az adóhatóság vélhetően a már hatályon kívül helyett 7001/2005 FMM-PM_együttes_iranyelvére támaszkodna tartalmilag, de annak az előszavát sosem szokták idézni, de én pótlom azt:
1. A munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a szerződés típusának minősítésekor - összességében kell vizsgálni. A jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható. Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák. A szerződés alapján ellátott tevékenység szerepét a jogviszony minősítésénél a bírósági gyakorlat is megerősíti. Egy ítélet szerint a társasház képviselete a tevékenység jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. A közös képviselőnek a társasház egyes szerveivel szemben fennálló kötelezettségéből nem következik, hogy a jogviszonya csak munkaviszony lehet, mert a megbízottként eljáró képviselő kötelmei ebből a szempontból ugyanazok [BH2001. 444]. Egy másik ítélet szerint az a körülmény, hogy az egykor vezetőedzőként foglalkoztatott munkavállaló korábban munkaviszony keretében végezte az adott munkát - a munkaviszony szempontjából meghatározó ismérvek (utasítási jog, munkaidő) hiányában - nem alapozza meg az utóbb ugyanarra a tevékenységnek az ellátására létesített polgári jogi jogviszonynak a megállapodástól eltérő minősítését. A munkaviszonyban álló felek az elvégzendő munka természete folytán - megállapodással - utóbb polgári jogi jogviszonyt is létesíthetnek [BH2003. 213].
Hasonló döntést hozott a bíróság egy szerkesztői, újságírói tevékenység ellátására létesített munkaviszony megszüntetésével összefüggésben indult munkaügyi perben. A munkavállaló a munkaviszonya mellett más tevékenységre megbízási szerződést is kötött munkáltatójával, melyet a munkáltató a munkaviszonynak rendes felmondással történő megszüntetésével egyidejűleg felmondott. A munkavállaló a munkaügyi perben hivatkozott arra, hogy a munkaviszonya melletti megbízási szerződés színlelt szerződés. A bíróság a színleltséget azért nem állapította meg, mivel kimondta, hogy az adott ügyben nem nyert bizonyítást az, hogy a munkáltató valós szándéka nem megbízási szerződés kötésére irányult, valamint a megkötött megbízási szerződés több olyan elemet is tartalmaz, amely a munkaviszonytól idegen (más közreműködő igénybevételének lehetősége, kötbér kikötése a késedelmes teljesítés esetén). Ezen túlmenően kimondta a bíróság, hogy azért sem jöhetett létre a megbízási szerződésben meghatározott feladatok tekintetében munkaviszony, mivel azok a munkaszerződésében meghatározott feladatkörtől egyértelműen elkülöníthetőek, a felperesnek a megbízási szerződésben meghatározott tevékenységét munkaidőn kívül kellett végeznie.