Fizetés nélküli szabadság – mire figyeljen a munkáltató és a munkavállaló a gyakorlatban?

Megosztás Tetszik

Mire figyeljen a munkáltató és a munka vállaló a fizetés nélküli szabadság egyes eseteiben? Mire érdemes figyelni a fizetési szabadságról szóló megállapodás során? Milyen módon tudják felmondással megszüntetni a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt fizetés nélküli szabadság esetén? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

A fizetés nélküli szabadság tulajdonképpen azt jelenti, hogy a munkavállaló – anélkül, hogy munkaviszonya megszűnne – rövidebb-hosszabb ideig mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és ezen időszak alatt tipikusan munkabérre sem jogosult. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatároz bizonyos eseteket, illetve élethelyzeteket, amikor a munkáltató köteles a munkavállaló kérésére fizetés nélküli szabadságot biztosítani. Ezen túlmenően is előfordulhat azonban olyan helyzet, hogy a munkavállaló átmenetileg nem végezne munkát. Amennyiben erre a munkáltató is nyitott, nincsen akadálya a fizetés nélküli szabadságnak, amelynek feltételeit a felek szabadon határozhatják meg.

A következőkben – a kötelező fizetés nélküli szabadság eseteinek rövid ismertetését követően – arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a felek megállapodásuk esetén mire kell, hogy figyeljenek, illetve, hogy milyen alapvető kérdésköröket érdemes tisztázniuk. Végül röviden arra is kitérünk, hogy fizetés nélküli szabadság esetén a felek miképpen tudják felmondással megszüntetni a közöttük fennálló munkaviszonyt.

Kötelező esetek a fizetési szabadság kiadására

Vannak olyan méltányolható életkörülmények, amelyek esetén a munkavállalók jogszabály alapján kezdeményezhetik a fizetés nélküli szabadságukat. Ezeket a munkáltató köteles is biztosítani. A jogszabály által nevesített főbb esetek a következők:

• gyermek gondozása esetén a gyermek 3 éves koráig (gyermekgondozást segítő ellátás esetén a gyermek 10 éves korágig);
• örökbe fogadott gyermek gondozása esetén a gyermek 3 éves korágig (vagy, amennyiben a gyermek örökbefogadáskor 3 évnél idősebb, 6 hónapig);
• munkavállaló hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre;
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti azokat a főbb témaköröket, amelyeket a feleknek a fizetési szabadság kiadására irányuló megállapodásukban mindenképpen érdemes tisztázni.