Fizetés nélküli szabadság mellett munkavégzés

Megosztás Tetszik

Szülés után, gyermek mellett a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, miközben a munkáltató felszámolás alá kerül. Megteheti-e a munkavállaló, hogy egy új helyen munkaviszonyt létesít, miközben a másiknál továbbra is fizetés nélküli szabadságát tölti? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: a munkavállaló 2019-ben szült, idén lejárt a gyed időszaka. Több éve munkaviszonyban áll egy cégnél 8 órás munkaviszonyban. Miután a cégtől elment szülni (csed, gyed), azután a cég felszámolási eljárás alá került, amely azóta is tart. Most bölcsődébe adná a gyermekét, és szeretne munkát vállalni napi 4 órában. Viszont a „régi” munkahelyén még nem kívánja bejelenteni a szülés miatti fizetés nélküli szabadság végét, mert ha még egy évig állományban marad ott, akkor arra számít, hogy már magasabb végkielégítést fog kapni a felszámolás alá került munkáltatótól, vagy a Bérgarancia Alapból, mert a munkaviszony hossza meghaladja a 10 évet.

Kérdések:
1. Megteheti-e a munkavállaló, hogy egy munkahelyen fizetés nélküli szabadságon van (szülés miatt), és közben elhelyezkedik másik munkahelyen?
2. Amennyiben lehetséges ez, akkor akár napi 8 órás munkaviszonyt is létesíthetne?
3. Amennyiben lehetséges újabb munkaviszonyt kezdeni, azt be kellene jelentenie a „régi” munkáltatójának?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nagyon jó a kérdése! Tételes jogi előírás nem sérül azáltal, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van a munkahelyén és ezen idő alatt egy másik munkahelyen állást vállal. Az azonban – bírói gyakorlat hiányában – nem mondható meg, hogy nem ítélnék-e ezt a bíróságok a felek együttműködési kötelezettsége sérelmének vagy a jóhiszemű joggyakorlás sérelmének. Nagy valószínűséggel nem minősülne jogsértőnek, ha a jogász munkavállaló részmunkaidős munkát vállalna és gyerekekre vigyázna, mivel ezt a saját gyermeke mellett is egyszerűen meg tudná oldani, és nem sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sem. Ennyi a biztos.

A munkavállaló az általános magatartásszabályok alapján a munkáltató jogos gazdasági érdekeit nem sértheti. A munkaviszony fennállása alatt ilyennek minősülhet pl. a konkurenciánál való elhelyezkedés is. Ilyen esetben a felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége alapján a munkavállalót tájékoztatási kötelezettség terheli. Más esetekben ugyanakkor nem. Általános bejelentési kötelezettség nem érvényesül.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. § (1) „A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.”

6. § (4) „Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.”

A fentiek alapján nincsen jelentősége annak, hogy a munkaviszony teljes munkaidőre kerül létesítésre vagy nem.