adozona.hu
Felmentés terhesség alatt – a Kúria döntése
//test-adozona.hu/munkajog/Felmentes_terhesseg_alatt__a_Kuria_dontese_8XN60G
Felmentés terhesség alatt – a Kúria döntése
Az alperes a felperes külszolgálatát Magyarország soros elnökségére történt felkészülés időszakában – a felperes terhessége alatt – különösen fontos szolgálati érdekre hivatkozva megszüntette, amely intézkedés a felperes közszolgálati jogviszonya fennállását nem érintette. A peres ügy a Kúriáig jutott.
A felperes keresetében az intézkedés jogellenességének megállapítását, és az alperes kártérítés megfizetésére való kötelezését kérte – szerepel a Kúria közleményében.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az egyenlő bánásmód megsértésére, a várandós munkavállalókra vonatkozó, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségről szóló uniós irányelvekre tekintettel téves jogértelmezésre hivatkozott.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, határozatát a következőkkel indokolta:
A perben lényeges, felperes által sem vitatott körülmény volt, miszerint a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003.(VII.18.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a felperes külszolgálata jogszabály erejénél fogva megszűnt volna a külszolgálati jogviszony három hónapot meghaladó szünetelésével, amely rendelkezés nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik, ezért e rendelkezés tekintetében nem merülhet fel az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének megsértése.
A felülvizsgálati eljárásban az sem volt vitatott, hogy Magyarország európai uniós soros elnökségre való felkészülése, a soros elnökséget közvetlenül megelőző időszakban különösen fontos szolgálati érdeknek minősült, és az alperes a felperes külszolgálatát ez okból a diplomáciai területre háruló jelentős plusz feladatok miatt szüntette meg.
A felperes közszolgálati jogviszonya az intézkedés következtében nem szűnt meg. Minthogy a felperes köztisztviselő maradt, a közszolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó jogok a felperes által hivatkozott irányelvekre is figyelemmel, valamint a szülési szabadság megillette, e garanciális jogai nem sérültek. A perben megállapítható volt az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint, hogy a felperesi külszolgálat megszüntetésének tárgyilagos mérlegelést követően az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka volt. Mivel a felperes a felülvizsgálati kérelmében maga sem tette vitássá az általa sérelmezett intézkedés indokának valós és okszerű voltát, az egyenlő bánásmód követelményének további vizsgálata szükségtelen volt. A védendő tulajdonságok nem biztosítanak érinthetetlenséget, csak attól védenek, hogy pusztán azok miatt jogosulatlanul senkit ne érjen hátrány. Ilyen az adott ügyben pedig nem volt megállapítható – olvasható a Kúria közleményében.
Hozzászólások (0)