Felelősségre vonható-e a munkavállaló, aki már nem dolgozik a cégnél?

Megosztás Tetszik

Mennyi ideig lehet felelősségre vonni egy bérszámfejtő és számlázó munkakörben dolgozó munkavállalót munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése után, ha a távozását követően derül ki, hogy súlyos hibákat vétett? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Feltételezhető, hogy a közös megegyezésről szóló megállapodásban teljes körű joglemondás szerepelt mindkét fél részéről. Ebből következően a közös megegyezés megtámadására vonatkozó szabályok irányadók. A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.

A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta.

A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik.

A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot ezen határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. Lényeges, hogy a megtévesztést a megtámadó félnek kell tudnia bizonyítani.

Azt kell tehát átgondolni, hogy benne van-e még a határidőben a munkáltató, fennáll-e a fentiek szerinti bármely megtámadási ok, és azt tudja-e a munkáltató bizonyítani. Egy jogvitában az is fel fog merülni, hogy vajon már a közös megegyezés aláírásakor is rendelkezett-e minden információval a munkáltató ahhoz, hogy értékelni tudta volna a károkozó magatartást (de azt átfogó ellenőrzés hiányában nem észlelte).