E-mail, kamera: milliós bírságot fizethet a túl kíváncsi munkáltató

Megosztás Tetszik

Belenézhet-e a munkáltató dolgozója e-mailjébe, hol ellenőrizheti kamerával, és hol nem? Mikor ütközik a munkavégzés jogos kontrollja a munkavállaló személyhez fűződő jogaival. A Deloitte Legal hálózat összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

A munkáltató egyik alapvető gazdasági érdeke, hogy a munkavállalók a munkaidő lehető legnagyobb részét ténylegesen munkavégzésre fordítsák. Emellett különösen fontos, hogy a munkavállalók megőrizzék és bizalmasan kezeljék a munkáltató működésével összefüggő információkat. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) széles körű ellenőrzési jogosultságot biztosít a munkavállalók ellenőrzésére, melyek irányadóak a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekre is. A munkavállalók ellenőrzése azonban nem lehet korlátlan, mert az ellenőrzés egy bizonyos határon túl sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogait és az emberi méltóságát. Ennek érdekében az Mt. garanciális szabályokat tartalmaz.

Az ellenőrzés célja és terjedelme

Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje elmondta: A munkahelyi ellenőrzés csak célhoz kötötten alkalmazható és csak a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartásának ellenőrzésére irányulhat. A munkavállaló ellenőrzése nem jelentheti a munkavállaló megfigyelését. A célhoz kötöttség azt jelenti, hogy a munkáltatónak minden esetben vizsgálnia kell, hogy az elérni kívánt cél megvalósítható-e más ellenőrzési módszer vagy technológiai eszköz alkalmazásával. A munkahelyi ellenőrzés során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak a munkavállaló emberi méltóságának és személyiségi jogainak megsértésével.

Kell-e hozzájárulás?

Főszabályként a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló eszközök, intézkedések alkalmazásához nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, ugyanakkor a munkáltatónak előzetes tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló felé az ellenőrzés céljára szolgáló technikai eszközök alkalmazásáról. Kivételes esetekben az ellenőrzéshez a munkavállaló előzetes hozzájárulására is szükség lehet, így például a munkavállaló tulajdonában lévő eszköz (például okostelefon, tablet stb.) nyomon követésével megvalósuló ellenőrzés során.

Munkahelyi kommunikáció ellenőrzése: ki olvashatja el a munkahelyi e-maileket?

Az üzleti életben a legfontosabb érték az információ, ezért a munkáltató alapvető érdeke, hogy a munkavállalók rendelkezésére bocsátott kommunikációs eszközöket, valamint az azokon folytatott kommunikációt ellenőrizze. A munkáltató akkor jár el helyesen, ha az adott eszköz munkavállalónak történő átadása előtt megfelelően tájékoztatja a munkavállalót annak használatára vonatkozó feltételekről, valamint a munkáltatót megillető ellenőrzési jogosultságról. Célszerű arról is tájékoztatni a munkavállalót, hogy az adott eszközt jogosult-e magáncélra használni.

Munkahelyi e-mailek ellenőrzése

A belső munkahelyi levelezés ellenőrzése általában nem vet fel különösebb adatvédelmi aggályokat, ha a munkavállalók megfelelő előzetes tájékoztatása megtörtént. Ilyen esetekben ugyanis a munkáltató adatkezelési és ellenőrzési jogosultságát az Mt. biztosítja, amely a munkavállaló hozzájárulásától független.

Személyes levelek ellenőrzése

Dr. Szarvas Júlia kiemelte: Körültekintően kell eljárni ugyanakkor a munkavállalók által olyan harmadik személyeknek küldött, vagy tőlük kapott e-mailek ellenőrzése során, akikkel a munkáltató nem áll üzleti kapcsolatban. A munkáltató ugyanis az ilyen e-mailek ellenőrzése során olyan személyes adatok birtokába juthat, melyek kezelésére nincs jogosultsága. Az ilyen harmadik személyek nincsenek tisztában azzal, hogy a levelezés tartalmát valaki ellenőrizheti, ezért a munkáltató az érintett személy(ek) hozzájárulása hiányában nem jogosult az ilyen levelezés tartalmának ellenőrzésére. Ez még abban az esetben is így van, ha a munkavállaló a postafiókot kizárólag munkavégzési célokra jogosult használni.

Kamerás „megfigyelés”

A kamerás megfigyelőrendszerek alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy kizárólag a munkavállalók munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el kamera olyan helyiségekben, melyekben állandó munkavégzés folyik, vagyis az ellenőrzés nem irányulhat a tényleges munkavégzés „mértékének” ellenőrzésére.

Kivételt képeznek a tilalom alól a munkavégzésre szolgáló olyan helyiségek, melyekben a kamerás megfigyelés az ott végzett tevékenység veszélyes jellege miatt a munkavállalók testi épségének, vagy az ott tárolt vagyontárgyak védelme érdekében biztonsági, megelőző célokat szolgál. A veszélyesnek minősülő munkahelyen egyébként a munkáltatónak nem csak joga, hanem kötelezettsége is, hogy a személybiztonság érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Így egy veszélyes gépsor mellett, vagy veszélyes anyagokkal dolgozó munkahelyen indokolt a kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása, viszont egy irodában személy-, vagy vagyonvédelmi célok nem indokolják a munkavállalók munkavégzésének folyamatos kamerás megfigyelését.

GPS nyomkövetés

A GPS nyomkövető vagy GSM cellainformációs adatokat rögzítő rendszerek munkahelyi ellenőrzés céljára történő használata a munkavállalók fokozott ellenőrzését jelenti, ezért az ilyen jellegű ellenőrzési megoldások csak azoknál a dolgozóknál alkalmazhatók, akiknél a munkakörükből fakadóan az szükséges, például futárok, sofőrök esetében. Az ilyen jellegű ellenőrzés kizárólag munkaszervezéssel összefüggő célokat szolgálhat, és a nyomkövető rendszerek jogszerűen csak munkaidő alatt továbbíthatnak a munkavállalóról adatokat a munkáltató részére. Munkaidőn kívül ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem ellenőrizhet, mert nincs meg hozzá sem a törvényi jogalapja, sem a megfelelő adatkezelési cél.

Gyakori hibák, szankciók

A munkáltatók körében gyakori hiba, hogy nem az adott célnak megfelelő technológiai megoldást alkalmazzák a munkavállalók ellenőrzése során, vagy azt nem a megfelelő keretek között teszik. Sok esetben az ellenőrzésre vonatkozó előzetes tájékoztatás is elmarad a munkáltatók részéről, vagy amennyiben a munkavállaló hozzájárulására is szükség van az ellenőrzéshez, annak beszerzése.

A jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzés egyrészről megalapozhatja a munkavállalók azonnali hatályú felmondását, de ezen túlmenően a munkavállalóknak további igényérvényesítési jogosultságaik vannak. A munkavállalók a munkahelyi ellenőrzésre vonatkozó adatkezelési szabályok megsértése miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatnak panasszal. Amennyiben a NAIH a vizsgálata során megállapítja a jogellenes adatkezelést, a jogsértés súlyától függően 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a munkáltatóra. Ha a jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzés a munkavállalók személyiségi- vagy adatkezeléssel kapcsolatos jogainak sérelmével jár, a munkavállalók a polgári jog szabályai szerint sérelemdíjat követelhetnek a munkáltatótól. Ezen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállalóknak a jogellenes adatkezeléssel okozott kárt is megtéríteni.