adozona.hu
Eltűnt munkavállaló? Így kell kezelni munkajogilag
//test-adozona.hu/munkajog/Eltunt_munkavallalo_Igy_kell_kezelni_munkaj_CNVTAU
Eltűnt munkavállaló? Így kell kezelni munkajogilag
Tetszik
Mit tehet a munkáltató, ha eltűnik az egyik dolgozója? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Nincs olyan kötelezettsége a munkáltatónak, hogy fenntartsa a munkavállaló munkaviszonyát. A munkavállaló azonban köteles a távollétét igazolható módon kimenteni.
Az igazolatlan távollét megalapozza mind a felmondást, mind az azonnali hatályú felmondást. Amennyiben még nem került rá sor, javaslom, hogy szólítsák fel írásban (ajánlott, tértivevényes levélben) távolléte igazolására rövid határidő, pl. 3 munkanap megjelölése mellett.
Arra az esetre, ha továbbra sem kerülne elő és nem venné át a küldeményt, az Mt. 24. § (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni”.
Amennyiben a fenti b) pont alapján beállna a kézbesítési vélelem, akként kell tekinteni, hogy a munkavállalóval közlésre került a felszólító levél.
Ezt követően a munkáltatónak két lehetősége lesz:
1. Közölheti a megfelelően indokolt, jogorvoslati kioktatással (tehát: ha sérelmezi a dolgozó, 30 napon keresettel fordulhat az illetékes munkaügyi bírósághoz) ellátott megszüntető jognyilatkozatot, azaz a tervezett azonnali hatályú felmondást.
2. Az is jogszerű megoldás, ha a munkáltató kiállítja az Mt. 80. § (2) bekezdése szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, majd azokat postai úton megküldi a munkavállaló részére. Mellékel hozzá egy kísérőlevelet, jelezve, hogy a dolgozó ráutaló magatartással maga szüntette meg a munkaviszonyát, ugyanis x nap óta nem jelent meg munkahelyén munkavégzés céljából, távollététét nem mentette ki, a munkáltató ezirányú megkeresése sem vezetett eredményre.
Az azonnali hatályú felmondás esetén, amennyiben időközben előkerülne a dolgozó és munkaügyi bírósághoz fordulna, a munkáltatónak kell bizonyítani a leírt indokolás valóságát, okszerűségét, és valóságosságát.
Ezzel szemben, a második esetben egy esetleges perben a munkavállalónak kellene bizonyítania, hogy miért nem igazolta távollétét, vagy oka volt annak, hogy nem vette át a munkáltató felszólító levelét, illetve, hogy a személyét érintő olyan ok merült fel, mely miatt nem volt lehetősége kimenteni távollétét.
Ha a munkavállaló ezúttal sem venné át a küldeményt, beáll a kézbesítési vélelem a fenti 24. § (2) bekezdése szerint annak függvényében, hogy mi szerepel a postai visszajelzésen. Ennek következtében ezen időpontban a jogviszonyt megszüntető nyilatkozatot közöltnek kell tekinteni, ezzel a nappal jelenthető ki a munkavállaló, és kezdődik meg a keresetindítási határidő is.
A munkavállaló az Mt. alapján mindkét esetben kizárólag felhalmozódott szabadsága pénzbeli megváltására jogosult.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)